Háromezer éves lábvértet talált Róbert

Két-három nappal az eső után mentem ki, de olyan magas volt a fű a réten, hogy a megszokott útvonalam helyett egy szántáson vágtam át – idézte fel a Borsnak Róbert. – Találtam már arrafelé cserépdarabokat korábban, ahogy most is, de ezúttal valami fényes, összegyűrt sárga dolog is kiállt a földből körülbelül egy centire. Zsebre tettem, aztán otthon kiáztattam a cserepekkel együtt.

A férfi látta, hogy minták vannak rajta, de azt hitte, valamilyen kidobott fali rézdíszt talált.

– Mivel eredetileg víz-gázszerelő vagyok, értek a fémekhez. Kihajtogattam, és egy rézpénzzel együtt belemártottam ecetbe. A réz bezöldült, ez nem. Megsavaztam, és arra sem reagált. Megmutattam egy barátomnak, aki azt mondta, hogy fotózzuk le, és küldjük el a képet az Örökségvédelmi Hivatalnak. Azok egy szakemberhez irányítottak. Ő megnézte, és öt perc múlva már vissza is hívott, hogy ez aranylelet.

Másnap megérkezett Pestről Szabó Gábor, az ELTE adjunktusa és Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Ki­mentek a helyszínre, ahol további darabokat találtak.       

– Óriási szerencséje volt a megtalálónak. Ha nem szántottak volna ott tavasszal, vagy Róbert egy méterrel arrébb megy, lehet, hogy soha nem kerül elő ez a szenzációs lelet – magyarázta a múzeumigazgató. – A trójai háború évszázadában ásták el, de nem tudjuk, milyen népesség élt akkor ezen a területen. A homéroszi görög mondákkal ellentétben innen semmilyen írásos emlék nem maradt fenn. Igaz, sok bronzkori lelet került már elő, de azok valóban bronzból voltak.

Az akkori hitszokás szerint szentnek tartott helyeken elástak, fa odvába dugtak, gyökér alá tettek tárgyakat felajánlásként. Előtte azonban a kardokat szándékosan összehajtották, a tárgyakat tönkretették, összegyűrték, vagyis a felajánlás része volt, hogy az eredeti funkcióját megszüntették.

– Ez is egy ilyen tárgy, ami egy szuperhős katona tulajdona lehetett, ha egy ilyen díszes lábvértet megengedhetett magának. A mé­rete 31x16,5 centi, a súlya száznegyven gramm. Eszmei és tudományos értékét megbecsülni is nehéz – tette hozzá Fogas Ottó.