Három dolog kell ahhoz, hogy sokáig éljen

Két évvel ezelőtt orvos-élettani Nobel-díjat ért az a felfedezés, amely kimondja, hogy a genetikailag várható élettartam akár a születéskor megmondható. A világ leghosszabb életű népei azonban bebizonyítják: a táplálkozás legalább ennyire fontos.
Két évvel ezelőtt orvos-élettani Nobel-díjat ért az a felfedezés, amely kimondja, hogy a genetikailag várható élettartam akár a születéskor megmondható. A világ leghosszabb életű népei azonban bebizonyítják: a táplálkozás legalább ennyire fontos.
Átlagéletkor Európában
Nők átlagéletkora
1. Franciaország 85,4
2. Olaszország 85,3
3. Spanyolország 85
4. Finnország 84,2
5. Svédország 84
6. Ausztria 83,7
7. Luxemburg 83,6
8. Németország 83,4
9. Belgium 83,4
10. Hollandia 83,3
Magyarország nem került fel a tízes listára. A magyar nők átlagéletkora 68,2 év.

Férfiak átlagéletkora
1. Olaszország 80,4
2. Svédország 80,3
3. Franciaország 79,6
4. Ciprus 79,5
5. Írország 79,5
6. Spanyolország 79,5
7. Nagy-Britannia 79,5
8. Görögország 79,4
9. Hollandia 79,1
10. Ausztria 79,1
A magyar férfiak átlagéletkora 68,2 esztendő.
Az örök vagy legalábbis nagyon hosszú élet minden ember vágya. A bibliai Matuzsálem 969, Noé 950, Ádám pedig 930 évig élt – már ha hinni lehet a Szentírásnak. De később is akadtak, akik sokkal meghaladták a száz életévet. A legenda szerint egy Thomas Parr nevű férfi a középkori Angliában kilenc királyt élt túl, és 152 évesen hunyt el. A szovjet Igor Korolov 150, a török Zaro Aga 156, a tizenháromszor nősülő indián, Javier Pereira pedig 168 évig élt – legalábbis a krónikák szerint. Ez utóbbi esetek azért különlegesek, mert a matuzsálemi kort megélő emberek egy olyan embercsoport tagjai voltak, akik átlagosan sokkal kevesebb ideig éltek.

Szex aggkorban is

A kutatók tapasztalatai alapján ugyanis akadnak a Földön olyan helyek, ahol a várható élettartam jóval magasabb, mint másutt. Az a legérdekesebb, hogy ezek között magas hegyi és sík vidéki, hideg és melegebb égövi népcsoport egyaránt megtalálható, e téren tehát hiába is keresnénk az összefüggést. A tudományos vizsgálatok azonban egyértelműen megállapítják, hogy a „hosszú életűek” ivóvize nagy ásványianyag- tartalmú, táplálékuk nagy része nyers zöldségekből áll, miközben húst, különösen zsírban vagy olajban sült húst pedig szinte sohasem esznek. A szénhidrátbevitelük pedig teljes kiőrlésű gabonából, zöldségekből és gyümölcsökből származik.

A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethosszig tartó nagyon sok mozgás. A nyugdíjasévek fogalma ismeretlen. Az idősek többsége rendszeresen dolgozik a kertekben, a gyümölcsösökben, metszi a fákat, hordja az elhalt ágakat, ültet. Vannak, akik fát vágnak, és vizet húznak, emellett cseppet sem mellékesen sokáig mentesek az időskorúakra jellemző betegségektől, így akár 70-80 éves korukban is élvezik a mindennapokat, és sokuk aggkorban is aktív szexuális életet él.

Ezek persze testi okok. De legalább ennyire fontos, hogy ezek a zárt népcsoportok szoros közösségben élnek, a nagy – akár 20-30 fős, vagy még nagyobb – családokban a különböző generációk egymásról gondoskodnak, és míg a nyugati társadalmakban az idősek elszigeteltsége kritikus szintre emelkedett, ezeknél a népcsoportoknál az öregeket tisztelet és szeretet övezi.

Nagyon fontos még, hogy a nyugati világban oly jellemző (már népbetegségnek számító) túltápláltság nincs is jelen náluk. Azt már kísérleti egereken is bebizonyították, hogy a sokat evő példányok élettartama harmadával kevesebb, mint az éheztetett kis állatoké.

– Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy ha kevesebbet eszel, tovább élhetsz – mondják a táplálkozáskutatók. Egyszer megkérdezték az akkor már jóval nyolcvan felett járó Habsburg Ottót, hogy mi a hosszú, teljes értékű élet titka, mire ő ezt válaszolta: soha nem szabad degeszre enni magunkat.

Génsebész foltozza majd az életfonalat

De ha mindez igaz, akkor mit határoznak meg a génjeink? A kutatók szerint egy lehetőséget. Hogy a DNS-ek végén található úgynevezett telomerek miként kódolják a várható élettartamot, ahhoz tudnunk kell, hogy szervezetünk minden sejtje 46 pár kromoszómát tartalmaz. Amikor időről időre sejtjeink osztódnak, akkor az örökítőanyagnak is meg kell kettőződnie, és ilyenkor a DNS-eket védő telomerek mindannyiszor megrövidülnek. Ám egy idő – a szakemberek szerint mintegy ötven osztódás – után egyszer csak elfogy a telomer, és ilyenkor a DNS sérülése jelentős, ami gyakorlatilag a sejt halálához vezet.

Így aztán – erről szólt a Nobel- díjas felfedezés – a telomerek hossza határozza meg a születéskor várható élettartamot. Rendkívül érdekes felvetés, hogy vajon génsebészeti eljárással meghosszabbíthatók lesznek-e valaha is a telomerek, amelyeket nyugodtan nevezhetünk életfonalnak is. Ha igen, akkor igen jelentős mértékben meghosszabbítható lenne az élet.

Irigyelt matuzsálemi népcsoportok

Okinawa
Japán legdélibb régiója, Okinawa 161 gyönyörű szigetből áll, mintegy 1,4 millió ember lakja. Ez a pálmákkal ékes, bőséges flórával és faunával, érintetlen esőerdőkkel megáldott szubtropikus szigetvilág 1300 kilométer hosszan nyúlik el Japán fő szigetei és Tajvan között. Itt él a világ dokumentáltan legidősebb embereinek 15 százaléka, ráadásul az idős emberek többségét elkerülik a súlyos betegségek.

Abbházok
A hosszú életűek tekintetében a grúziai Abbházia a világ fővárosa, amely az egészséges százévesek Mekkája. Ritka kivételektől eltekintve, a zöldségeket nyersen fogyasztják, nem esznek semmilyen sült ételt. Cukrot, vajat egyáltalán, sót alig fogyasztanak, rengeteg dió- és mogyoróféle szerepel az étrendjükben. Koleszterinszintjük harmada-negyede a nyugati embereknél tapasztalt értéknél.

Hunzák
Pakisztán legészakibb csücskében, egy különlegesen termékeny völgyben élnek a százéves átlagéletkorú hunzák, a világ egyetlen olyan népcsoportja, amely teljesen mentes a ráktól. Ételeik többsége erősen lúgosító, ivóvizüket pedig a hegyekből lefolyó, ásványokban gazdag patakok adják. A férfiak állítólag még kilencvenéves korukban is nemzőképesek.

Vilcabamba népe
Ecuadorban, az Andok vonulatai között 1400 méteres magasságban, a Csendes-óceántól körülbelül 160 kilométerre található Vilcabamba városa, ahol 1981-ben Morton Walker hoszszabb időt eltöltött, hogy megtalálja az ott élők titkát. Úgy gondolta, hogy a kellemes, alig ingadozó, húsz fok körüli állandó hőmérséklet, a tartósítószer-mentes táplálkozás mellett a hosszú élet titka az is, hogy a völgylakók rendkívül jókedélyűek, választékosan és rendkívül kedvesen beszélnek egymással. A hosszabb ideig közöttük lakó Grace Halsell sohasem hallotta, hogy veszekedtek volna egymással, viszont rengeteget nevettek.
Török Hanna