Halált és szeretőt is túlélt Radnóti szereleme

Az irodalomtörténet egy csodálatos szerelemmel lenne kevesebb, ha Radnóti Miklós kamaszként értett volna a matematikához. De mivel korrepetitorhoz kellett járnia, megtörtént vele az a csoda, hogy megismerte a mindössze 14 éves Gyarmati Fannit. Radnóti ekkor 17 esztendős volt, és mindent elkövetett, hogy felhívja magára Fanni figyelmét, végül hosszú mesterkedés után a lány is érdeklődést mutatott iránta. Amikor úgy tűnt, hogy minden a legjobban alakul, Radnótit a családja Csehországba küldte tanulni. A távolság még nem is jelentett volna akkora problémát, ám a költőreménység, akinek más hivatást szántak otthon, beleszeretett egy német gépírólányba, Tinibe. Egy év elteltével jött haza Radnóti, de lezárta kapcsolatát a német leányzóval, és ott folytatta Fannival, ahol nem sokkal korábban abbahagyták.

Érzelmeik annyira erősen lángoltak, hogy Fanni 15 esztendősen kijelentette, egészen biztosan hozzámegy majd valamikor szerelméhez. Fiatal koruk miatt négy évet kellett várniuk, amíg összeházasodhattak, végül 1935-ben mondták ki a valóban boldogító igent. A Pozsonyi út 1. szám alatt béreltek lakást, ott, ahol később Fanni özvegyként hosszú évtizedeket élt szerelme nélkül – de gyakorlatilag ve­le, az emlékével.

Házasságukban az őszinteség és az egyenrangúság dominált. Időközben csehországi tanulmányaihoz képest irányt váltott az élete, a gazdasági vonalról átnyergelt a bölcsészet irányába, a szegedi egyetemre iratkozott be, ahol magyar-francia szakon végzett. A költészet számított ezekben az időkben a fő foglalatosságának, Fanni volt a legfőbb kritikusa és segítője.

Döbbenetes, de házasságukba még egy félrelépés is belefért. Hat évvel azután, hogy egybekeltek, Radnóti beleszeretett Fanni barátnőjébe, Beck Judit festőnőbe. Fanninak őszintén beszélt érzéseiről, érthető, hogy a szerelmes asszonynak fájt férje hűtlensége, de mindvégig összekötötte őket a közöttük lévő mély szeretet és Radnóti versei. A szerelmi háromszög résztvevőinek intelligenciájáról mindent elmond, hogy miután Judit másfelé kezdett kacsingatni és szakított Radnótival, jó kapcsolatban maradtak, sőt Fannival sem romlott meg a barátságuk.

Az egy évig tartó románcot követően sem lehetett már felhőtlen a házasságuk, ugyanis Radnótit egyre gyakrabban hívták be munkaszolgálatra, zsidó szár­mazása miatt több alkalommal megaláztatás érte. Hiába tettek meg mindent a hazai irodalmi élet legnagyobb alakjai, nem tudtak könnyítést kér­ni a költő számára. Csodá­latos költeményeket írt ezekben az időkben, Fanni a világirodalom legszebb szerelmes verseit ihlette az egyre rosszabb lelki- és fizikai állapotban lévő költő szívében. Naplófeljegyzéseit és költeményeit két évvel halála után, 1946-ban találták meg, amikor holttestét exhumálták, kabátja zubbonyában lapult jegyzetfüzete.

Fanni soha nem ment férjhez, idén hunyt el 102 évesen. Kerülte a nyilvánosságot, egyszer adott interjút a Népszabadságnak 1962-ben. Egész életében férje hagyatékát gondozta, emlékét őrizte, hallgatásával legendává nemesítette szerelmüket. Fanni is írt naplót, jegyzeteit pár hete adták ki, egyből a sikerlisták élére került.

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!