Gyöngyöspatai szegregációs ítélet: a magyarok nem kérnek Soros beavatkozásából

A gyöngyöspatai ügyben nem a Soros-szervezeteknek, hanem elsöprő többséggel Orbán Viktor miniszterelnöknek adtak igazat azok, akik úgy gondolják, hogy igazságtalan munka nélkül milliókat kifizetni. A Hír TV-n vasárnap 19 óra 30 perckor lezárult végeredmény szerint a szavazók 97 százaléka Orbán Viktorral ért egyet, és csupán 3 százalék az, aki a Soros-szervezetek mellé állt a kérdésben. A végeredmény szerint a szavazók elsöprő többsége, csaknem 97 százaléka Orbán Viktorral ért egyet, aki szerint igazságtalan munka nélkül milliókat kifizetni. 

100 milliós kártérítés szegregáció miatt

A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában vizsgálta a bíróság a 2004-ben, tehát a Gyurcsány-kormány idején kezdődő oktatást. (A szegregációt Gyöngyöspatán egyébként a Fidesz-kormány szüntette meg.) A bírói testület végül arra jutott, hogy az elkülönített oktatásban részesülő 62 roma diák számára 100 millió forint kártérítést kell fizetnie a tankerületnek és a gyöngyöspatai önkormányzatnak. A Kúria decemberben pedig elutasította a határozat felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt, ami azt jelenti, hogy a bíróság határozatát végre kell hajtani. Emiatt akár már most behajthatnák a 100 millió forintot, csődbe juttatva ezzel a gyöngyöspatai önkormányzatot.

Így került képbe Soros György

A vizsgálatot az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezte. A Hír TV Informátor című műsora egy gellérthegyi villában találta meg az alapítvány kuratóriumi elnökét, Ujlaky Andrást.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány fő támogatója Soros György szervezete a Nyílt Társadalom Alapítványok, de nemcsak ők, hanem a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs is pénzelte Ujlaky Andrásékat.

Az alapítvány elméletileg hátrányos helyzetű, főként roma származású gyerekek segítését tűzte ki célul. 2004-ben jött létre és 2016-ban meg is szűnt a szervezet – bár inkább csak átalakult. Az egyenlő bánásmódot előíró jogszabályok betartását stratégiai perekkel kikényszeríteni próbáló alapítványról beszélhetünk. A kulcsszó pedig a stratégiai pereskedés, amelynek Magyarországon a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek igyekeznek utat törni, bár a „Nyugathoz" és különösen az Amerikai Egyesült Államokhoz képest ez még gyerekcipőben jár.

Az alapítvány számos pert indított iskolák, tankerületek és állami intézmények ellen a cigány származású diákok szegregációja miatt. Sőt, a Figyelő egy korábbi cikke szerint „a szervezet munkatársai – köztük  Mohácsi Erzsébet, aki Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő testvére – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek bukott EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak,  amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult".

Egy beszámoló szerint a legelső miskolci per után kaptak pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől (OSI). Soha nem kaptunk évente többet, mint 70-80 ezer dollárt az OSI-tól, és gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány - nyilatkozta korábban Ujlaky. A Norvég Civil Alaptól csak egy projektjükre 66 ezer eurót kaptak.

Orbán Viktor: Ha gyöngyöspatai lennék, ezt megkérdezném

A mostani gyöngyöspatai ítélet akkor került a közérdeklődés középpontjába, amikor Orbán Viktor miniszterelnök évindító tájékoztatóján arról beszélt, hogy ha gyöngyöspatai lennék, megkérdezném, hogyan lehetséges, hogy egyesek minden munka nélkül hatalmas összeget kapnak. Hozzátette: az sincsen kibeszélve, hogy mi minősül szegregációnak. – Az biztos, hogy ez így nem maradhat – szögezte le.

A kormányfő legutóbbi rádióinterjújában pedig arról beszélt, az utóbbi évek felzárkóztatási programja sikeres volt, és a mostani ítélet ezt veri szét. Úgy nem lehet orvosolni a bajt, ha pénzt adunk a semmiért. Ha szolgáltatást adunk, az egy járható út. Szerencsétlen bírói ítélet született, ráadásul a Soros-szervezetek provokációja eredményeként indult el az eljárás - mondta a kormányfő.

Természetben kapnának segítséget

A miniszterelnök kijelentését követően Horváth László, a térség fideszes képviselője arról beszélt, egyeztetés kezdődik arról, hogy ne készpénzben, hanem természetben kapjanak kártérítést a gyöngyöspatai roma gyerekek. Közölte, a jogerősen megítélt összeg erejéig kínálnának nekik idegen nyelvi, informatikai, szakképesítést biztosító, valamint beilleszkedést, életvezetést és traumafeldolgozást segítő képzéseket úgy, hogy biztosítja a szabad döntés jogát az egykori és jelenlegi tanulóknak.  A kurzusokat Gyöngyösön tartanák vagy olyan helyen, ahová könnyen el lehet jutni tömegközlekedéssel. 

Azt hiszem, hogy nagyon rossz irányba viszi az egész ügyet, hogyha ez csak a pénzről szól egy idő után azon szervezetek részéről, akik ezeket a pereket elindítják. Jól láthatjuk, hogy nemcsak Gyöngyöspatán, hanem az ország más részein is adatokat kérnek, hogy kik voltak, hogy hányan voltak egyes osztályokban, és egyfajta üzletággá teszik az ilyesfajta pereknek az elindítását, ahelyett, hogy a problémát próbálnánk megoldani, hogy mindenki számára azt a képzést megadjuk, ami neki utána az életben a boldogulás lehetőségét megadhatja – minderről Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára beszélt a Hír TV-nek.

A helyi cigány közösség azonban nem fogadja el a természetbeni juttatást, ők minél hamarabb pénzt akarnak.

Több mint kétharmad szerint igazságtalan ítélet született a Századvég kutatása szerint

A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítésének mértékét, és mindössze a 20 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra – olvasható a Századvég alapítvány legfrissebb felmérésében. Az amerikai spekulánshoz, Soros Györgyhöz köthető NGO által kezdeményezett eljárás széles körben ismertté vált: a lakosság közel kétharmada (64 százaléka) hallott az ítéletről, 36 százalékuk nem értesült róla.

A baloldali szavazók többsége (47 százalék) sem tartja megfelelőnek az összeget, ezzel szemben a 43 százalékuk jogosnak gondolja, 10 százalékuk pedig nem formált véleményt a kérdésben.  A jobboldali választók több mint háromnegyede (81 százalék) és a középen állók kétharmada (68 százalék) szintén nem ért egyet a megítélt kártérítés összegével, a másképp vélekedők aránya e közegekben 7, illetve 22 százalék, a véleménnyel nem rendelkezőké 12 és 10 százalék.