Gépszörnyeket szelídít hobbiból Dorina

Most fejezte be az első évet a Széchenyi István Egyetemen, ahol agrármérnöknek tanul Csercsics Dorina. Évfolyamtársai nem is sejtik, hogy a mosonmagyaróvári lány a szabadidejét nem fesztiválokon, hanem a családi gazdaságban tölti, egy kombájnon.

– Egyedül már három éve nyomom – meséli a Borsnak a 19 éves lány. – A testvérem dolgozik, úgyhogy én segítek édesapámnak. A kombájnt ő viszi a földre, én a 136 lóerős traktort a pótkocsival, amit B kategó­riával vezethetek. Aztán a földön helyet cserélünk. A traktoron még igen, de a kombájnon már nem hallgatok rádiót, mert nem nehéz ugyan kombájnt vezetni, de sok mindenre figyelni kell – mondja Dorina.

Az árpát már learatták, most a búza van soron, aztán ősszel jön a szója. Van öt- és húszhektáros földjük is, és már gyerekkora óta részt vett a vetésben-aratásban.

– Nagyon jó érzés egy ekkora géppel dolgozni. Ezzel egy hektár learatása nagyjából egy óra, úgyhogy, ha egy kívülállónak reménytelennek is tűnhet egy ekkora táblán az aratás, hamar végezni lehet vele. Igyekezni is kell, nehogy az időjárás közbe szóljon – teszi hozzá az ifjú mérnök.

Dorina bulizni nem nagyon jár, inkább csak kerti partikra a barátaival, és imád technikai kiállításokra is járni. A közeli ismerősök tudják róla, vonzódik a fiús dolgokhoz. A földművelés mellett Dorina kéthetente országos roncsderbiken is elindul egy Volkswagen Polo GTI-vel. Ezzel is az édesapja „mérgezte meg”, aki szintén versenyzett.   

– Kivesszük az ablaküvegeket, a hűtőt hátra rakjuk, kerül bele bukókeret, előre és oldalra rács, és ahogy a Forma–1-ben, itt is az időmérőn dől el, hogy ki indulhat az első rajtrácsról. Idén már voltam első és második helyezett is – büszkélkedik Dorina.