Félnek beszélni az olimpiáról a sztárok

Még nincs lefutva

A kormány lezárta az olimpiaügyet – jelentette ki tegnap Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Véglegessé vált, hogy bár még meg sem számolták a Momentum Mozgalom által összegyűjtött aláírásokat, a 2024-es budapesti olimpia mellett kardoskodó kormány nem áll bele a népszavazásba.

Hiába vonja vissza a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatot, ettől függetlenül még ki kell írni az olimpiaellenes népszavazást. A Fővárosi Választási Irodának folytatnia kell az aláírások ellenőrzését, és ha megvan az érvényességhez szükséges 138 ezer szignó, a Közgyűlésnek határoznia kell a népszavazás megtartásáról. Csak ezután lehet a bíróságon megtámadni a döntést, arra hivatkozva, hogy okafogyottá vált a referendum. Ha ez nem történik meg, a népszavazást meg kell tartani.

Gigantikus összegek

A kormány és a fővárosi vezetés arra hivatkozva is érvelt az olimpia mellett, hogy a fejlesztések, építkezések jelentős részét olimpiarendezés nélkül is meg akarják valósítani, illetve hamarabb elkezdeni. Ezeket összesen 1872 milliárd forintra becsülték. Ide tartozik például az M1-es és M7-es autópályák háromsávosra bővítése, a gödöllői HÉV és a 3-as metró felújítása és a Ferihegyi reptéri vasút építése.

A Kemény Ferenc Program keretében az ígéretek szerint kétszázmilliárdot fognak elkölteni sportlétesítményekre, amelyek a kormány szerint olimpia nélkül is szükségesek. Csepelen például húszezer férőhelyes teniszközpont és nyolcezer férőhelyes szlalomka­jakpálya, Óbudán ötezer fős kerékpárstadion (velodrom), új atlétika­stadion és lovasközpont is épül.

Fájó szívvel kell lemondanunk viszont többek között a Népligeti Gyeplapdaközpontról, a tollaslabdaversenynek helyet adó Népliget Arénáról és Városligeti Strandröplabdaközpontról is.

Amire költeni kellene 

Bár nem is pályázunk, eddig 15 milliárdot költött el az előkészületekre a kormány. Ide tartoznak az irodabérlések, tanulmányok, rendezvények és az olimpiát támogató hirdetések is. Hiába léptünk vissza, még tegnap is mentek a tévékben és a rádiókban olimpiai reklámok.

Az olimpia 2015-ös megvalósíthatósági tanulmánya szerint a rendezés közvetlen költsége 774 milliárd forint lett volna. Ezt a pénzt tehát mindenképpen megspóroltuk. Mire elég ennyi pénz?

– Több mint három évig működtethető mind a 27 állami egyetem és főiskola, idén 240 milliárdot költ rá a kormány.

– 13-szor lehet kifizetni a ma­gyar kórházak tavalyi adósságállományát, tavaly 45 milliárdot költött rá a kormány, de 60 milliárd volt az adósság.

– Több mint tízévig fizethető a magyarországi gyermekétkeztetés, tavaly 72 milliárdot költött rá a kormány.

Félnek a sztárok

12 hazai, közéleti szereplő véleményét kérdeztük meg a történtekről. Kivétel nélkül mindegyikük azzal magyarázta a hallgatást, hogy nem akar politikai témában megnyilatkozni. Van, aki az állását féltette, mások azt, hogy a rajongóik egy része elfordul tőlük, ha elmondják a véleményüket. Volt, aki attól tartott, hogy televíziós show-műsorba nem hívják többet, ha beszél.

Elképesztően inkorrekt

Erdei Zsolt olimpiai bronzérmes ökölvívó: Meglepett a döntés. Az nyitott kérdés marad, hogy gazdaságilag elbírt volna-e egy ekkora beruházást az ország.

Mizsér Attila, a budapesti olimpiai pályázati bizottság sportigazgatója: – Fájlalom a végkifejletet. Biztos, hogy Magyarország tovább fog fejlődni, ám a 2024-es olimpiával minden infrastrukturális beruházást egy füst alatt elintézhetett volna a kormányzat. A fejlődés megvalósul, ám az útja sokkal hosszabb lesz. 

Kemény Dénes, a pólószövetség elnöke: – Azért vagyok szomorú, mert olyan információkhoz jutottam, melyek szerint igen jók az esélyeink a házigazdai tisztre. Az utóbbi hat hét során viszont szinte minden negatívvá vált.

Farkas Péter olimpiai bajnok birkózó: – Pedig már beleéltem magam abba, hogy a fiam is budapesti szőnyegre lép 2024-ben. De sajnos igaz, hogy olimpiát csakis a dúsgazdag országok rendeznek.

Szabó Gabriella olimpiai bajnok kajakozó: Elképesztően inkorrektnek tartom, hogy sem mi, sportolók, sem az állampolgárok nem látnak tisztán, és nem kapnak részletes tájékoztatást, így nehéz megalapozott döntést hozni. Úgy fújnak visszavonulót, hogy nekünk fogalmunk sincs, miről mondunk, miről maradunk le.

Kósa kihátrált

(A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos hol így, hol úgy beszélt.) 

Először Budapestre tolta a felelősséget: „Az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem a kormány.” 

Aztán belátta: „Az egyetlen lehetséges döntés a pályázat visszavonása.”

Gundel: 2028 a cél 

A Budapesti Olimpiáért Mozgalom tovább dolgozik, mostantól a 2028-as olimpiára fókuszálnak.

– Három feltételnek kell teljesülnie: most Los Angeles nyerjen, aztán meg kell várni a választásokat, ki kerül kormányra, és a kormánynak legyen szándéka arra, hogy ismét pályázzunk az olimpiára – foglalja össze Gundel Takács Gábor, a mozgalom szóvivője. – Ezek után nagy valószínűséggel egy népszavazással kell kezdeni, és utána lenne csak miről beszélni – zárja szavait Gundel.

Felcsútra kérték a lángot

Olimpiai láng kísérése görög templomtól Felcsútig – erre a célra kíván támogatást adni Budapest XII. kerületének görög nemzetiségi önkormányzata. 

A 24.hu birtokába jutott dokumentum alapján egy görög templomtól Orbán Viktor falujáig futna egy görög származású atléta. Az előterjesztés az olimpia lefújása előtt egy nappal terjesztették be. 

Külföldi lapok a visszalépésről

Reuters: az olimpiát csak minden harmadik ember akarta.

Corriere Della Sera: Ahogy korábban Boston, Hamburg és Róma, most Budapest is visszakozott.

Washington Post: az olimpia terve érdektelenséget vált ki az emberekből.

BBC: Magyarország egyetlenként nem rendezett még olimpiát a tíz legsikeresebb olimpiai nemzet közül.

Bloomberg: a pályázat visszavonása értelmetlenné teszi a népszavazást.

Los Angeles Times: Úgy hullanak a pályázók, mint a legyek. A kezdetektől Los Angeles és Párizs volt a favorit.

Kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!