Noha minden EU-s ajánlásnak ellene megy - és józan ésszel belegondolva is eléggé brutális eljárás - a magyar jogrendszerben mégis bevett gyakorlat a bírósági szembesítés. Hétfőn egy diáknak kellett szembenéznie az őt megerőszakoló tanárral.
A vádak szerint több diákját is megrontotta egy tanár egy csepeli iskolában - ebben az ügyben tartottak meghallgatást hétfőn, ahol szemtől szemben kellett állnia egymással a történtek után a tanárnak és egyik áldozatának. Az esetről az ATV számolt be és készített felvételeket.
"Forduljanak egymással szembe! A szemébe mondja, hogy amit elmondott, az úgy történt?" - intézte szavait a bíró a vádlotthoz és az áldozathoz egyaránt, akiket csupán egy-másfél méter választott el egymástól.
A szakemberek szerint ennek a hazai gyakorlatnak az az eredménye, hogy a sértett - jelenleg a megrontott diák - újra és újra átéli az esemény, újra átéli az erőszakot - azaz súlyosan sérül.
"A büntetőeljárásban érintett sértettek kétharmada az eljárásban újonnan és újonnan sérül, vagy azért, mert olyan bánásmódban részesül, vagy azért, mert nem érti azokat a kifejezéseket, azt az eljárást, ami zajlik körülötte, vagy azért, mert olyan helyzetbe hozzák, hogy neki például találkoznia kelljen azzal, aki évekkel - vagy akár hónapokkal - ezelőtt súlyos bántalmazást, zaklatást követett el ellene" - magyarázza Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a videóban, hozzátéve, hogy a szembesítésnek hála a sértettek maguk is vádlottnak érzik magukat.
"A szembesítésnél a törvény tartalmazza, hogy akár gyermekkorút is lehet szembesíteni, ami képtelenség, tekintve, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egységes gyakorlata szerint a gyermekkorú szembesítését kizárja" - világított rá az ellentmondásokra Kadlót Erzsébet ügyvéd.
A csepeli erőszak ügyében egyébként maga a 14. életévét betöltött áldozat kérte, hogy a vádlott jelenlétében hallgassák meg.
