origo.hu
Holnaptól új értelmet nyer a rozs-, a rozsos, a graham, a tönköly- és a teljes kiőrlésű kenyér, miután az eddiginél jóval magasabb liszt-összetétellel készítik. A Magyar Pékszövetség szerint mindez várhatóan nem hoz áremelkedést. Sőt.
Mi mire jó?
A rozsliszt a búzalisztnél kevesebb zsírt és szénhidrátot, ugyanakkor több ásványi anyagot tartalmaz és jótékonyan hat a bélműködésre. A teljes kiőrlésű kenyér magas rosttartalma révén laktatóbb, mint a hagyományos, tápanyagban pedig jóval gazdagabb annál. A tönkölyliszt más búzafajtáknál magasabb fehérjetartalommal bír, továbbá B- és E-vitaminban gazdag.
Beszédes számok
A pékek hat hónap türelmi időt kaptak, hogy alkalmazkodhassanak a 2016. december 22-én életbe lépett új Magyar Élelmiszerkönyv előírásaihoz. Így 2017. június 22-től a rozskenyerek rozsliszttartalma a korábbi 40-hez képest legalább 60, míg a rozsos kenyereké 15,1 százalékról közel a duplájára, 30 százalékra nő. A tönköly-, a graham- és a teljes kiőrlésű kenyerek terén eddig akár 5 százalék, a nevükben is szereplő speciális liszt felhasználása szintén elégséges volt a megnevezés alkalmazásához, holnaptól viszont legalább 60, a grahamliszttel készült termék esetében 90 százalékban kell abból tartalmazniuk.
Izgalmas ízek
Ludwig Klára pékmester szerint a legizgalmasabb változások a teljes kiőrlésű kenyereknél érezhetők majd. – A teljes kiőrlésű liszt arányának növelésével ezek a kenyerek sűrűbb szerkezetűek, tömörebbek lesznek. Ezentúl intenzívebbé, teltebbé válik a teljes kiőrlésű kenyerek ízvilága, mely számos feltéttel remekül kombinálható – fogalmaz a szakember. Mindezt befolyásolhatja a kenyerek sótartalom-szabályozása is, mely idén 1,5 és 2,8 százalék között lehet, jövőre pedig 1,3 és 2,35 százalék közé mérséklődik.
Eltűnik a házi kenyér
Csütörtöktől megszűnik a házi kenyér, feltehetően azért, mert a neve nem utal az összetételére, így az pékségenként jelentősen eltérhetett. Marad a fehér és a barna kenyér, valamint a kézműves kenyér is. Utóbbi meghatározás csak abban az esetben használható, amennyiben a termék főleg kézi technológiával, adalék- és tartósítószermentesen, kovásszal készül.
Új versenyzők jönnek
A holnaptól éles szabályozás azért hagyott egy kiskaput a pékeknek: engedélyezi, hogy az új Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő termékek is jelen lehessenek a piacon, így várhatóan különböző fantázianevű kenyerek jelennek majd meg a polcokon. Érdemes azonban a vonzó elnevezésen és árcímkén túl az összetevőkre és azok arányára is odafigyelni.
Maradnak az árak
Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke úgy nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának, hogy a felhasznált alapanyagok megváltozott aránya miatt várhatóan nem emelkednek az árak. Ráadásul még kevesebbet is fizethetünk a kenyérért, ha a kormányzat elfogadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ütemezett áfacsökkentésről szóló javaslatát.
Mit szól a változáshoz?
Csali Sári: – Örülök a változásnak és a fix árnak. Szeretem a rozskenyeret, kíváncsi vagyok, finomabb lesz-e.
Katona Szilvia: – Nem gondolom, hogy a változásoktól jobb lesz a minőség vagy bármi más lesz. Az viszont érdekel, hogy az ár valóban változatlan marad-e.
Koscsó Viktor: – Örülök a minőségjavulásnak, ám nem biztos, hogy a rozsliszttartalom növelésétől egészségesebb lesz a kenyér, mivel így sem tudjuk pontosan, mi van benne.
Ez is érdekelhet
vg.hu
Új korszak kezdődik: péntektől mindenki tudni fogja, megéri-e átjárni tankolni a szomszédos országokba
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
