Ezért jön rá a szapora az ideges emberre

Egy német gasztroenterológus, dr. Emeran Mayer évekig foglalkozott a belek és az agy kapcsolatával. Sok éves kutatása alatt vizsgálta a táplálkozás és a hangulat összefüggéseit is. Úgy tartja, hogy az emésztőrendszer számára a legfontosabb a boldogság, a probiotikumok és a kevés stressz. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy azoknak az embe­reknek, akik kiegyensúlyozottan táplálkoztak és elegendő probiotikumot fogyasztottak, csökkent a stressz-szintjük is.

A bélrendszer a második agy

Sok oka van annak, hogy a beleket a második agynak is nevezik – mondta egy interjúban dr. Emeran. A bélrendszert 50-100 millió idegsejt szabályozza. Ha az összes sejt, amelyek a belekben dolgozik, összeadódnak, akkor ezek száma jelentősen meghaladja az agyban lévő sejtek számát.

Tükörképe a lelkiállapotnak

Mivel a belek és az agy szorosan összefüggenek, a belekre úgy lehet tekinteni, mint az érzelmeink tükörképére. Bármilyen érzelmi zavarunk van, ez azonnal érezhető ott is. Szinte az összes mentális betegség, például a szorongás vagy a depresszió, valamint számos neurológiai betegség, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, össze vannak kötve különböző bélfunkciókkal, például a székrekedéssel, a hasmenéssel, a fokozott érzékenységgel, esetleg a bélflóra változásaival. 

A szeretet tényleg a gyomorban lakik?

Egy mondás szerint a szeretethez a gyomron keresztül vezet az út. Ezt azonban nem lehet tudományosan bizonyítani, bár megpróbálták. Egereken vizsgálták, hogy történik-e valamilyen szociális viselkedés az állatok közt etetés, illetve a bélflóra változásának hatására, de nem találtak ilyet.

Jeleket küldenek egymásnak 

A bélrendszerben van néhány jelzőmolekula, amelyek hatással lehetnek az érzelmeinkre. Ilyen például egy gyulladásos folyamat, amely akár depressziós tüneteket is kiválthat. A belekben is nagy mennyiségű szerotonin van, ami egy olyan hormon, amely fontos szerepet játszik az életfunkciókban, például az alvásban, éhségben vagy a mentális betegségekben. Mindezek a bélben található molekulák elérik az agyat, és befolyásolják az érzelmeket. 

Hogyan reagálnak a stresszre?

Ez az egyik leginkább tanulmányozott része az agy-bél kapcsolatnak. Amikor stressz éri az agyat, jeleket küld a gyomorba, hogy lassítsa vagy gyorsítsa az emésztést. Ez serkenti a gyomorban lévő váladék és gyomorsav tartalmát és csökkenti a vér áramlását a belekben. A stressz közvetlen hatással van a viselkedésre is a stresszhormonon keresztül. A stressz növeli az érzékenységet a belekben, még az olyan normál ingerekre is, mint az élelmiszer. Emiatt összehúzódások, tágulások jönnek létre, melynek tünetei puffadás vagy hasfájás, de akár hirtelen jövő székelési inger is lehet. 

Hogyan lehet ezt kezelni?

A legjobb módszer az összetett megközelítés, ami egyszerre célozza az agyat, a beleket és a mikrobákat. Attól függően, hogy milyen súlyos és mi okozza a bajt, akár pszichológiai kezeléssel is kombinálni kell a terápiát. A gyógyszeres kezelés mellett ajánlott elsajátítani néhány stresszcsökkentő technikát is.