Erotikus tízparancsolatot írt titkos szerelmének Móra Ferenc

Móra nem csak erotikától sem mentes szerelmes verseket, de egy szerelmi tízparancsolatot is írt titkolt szerelmének nem sokkal a halála előtt - a szövegek azonban az író halála után még több évtizedig rejtve maradtak. De ugyan ki gondolta volna, hogy a Kincskereső kisködmön szerzőjének tollából ilyen pajzánságok is származhatnak?

Házas asszonyokért bolondult

Noha Móra Ferenc maga is házas ember volt - ötévnyi jegyesség után vezette oltár elé Walleshausen Ilonát -, nem a nejéért, hanem más nőkért, más asszonyokért volt oda. "Két idegen gályarab / Egy bilincsre verve / Nyomorultan űzetünk / Végtelen vizekre" - írta házasságáról már az esküvője másnapján, és bizony később sem kerültek közelebb egymáshoz. Más - foglalt - asszonyokhoz azonban igen. 

Első szeretője, akiről az irodalomtörténet tud, Lölbach Emma volt, barátjának, Domokos Lászlónak a felesége. Hogy a barát tudott-e kettejük viszonyáról, vagy sem, nem tudni, azt azonban igen, hogy szerelmük beteljesedett. Csakúgy, mint Diósszilágyi Sámuel makói kórházi főorvos nejével, Dybisewszky Annával, valamint Gulácsy Irén özvegy írónővel - aki egyébként Móra egyik legismertebb műve, az Aranykoporsó történetének alapjául szolgáló Szent Bonifác-legendát mesélte el az írónak.

Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb hatással az a nő volt rá, akit 53 évesen ismert meg egy balatonföldvári nyaralás során. Kalmár Ilona 23 évvel volt fiatalabb nála, és megismerkedésükkor már menyasszony volt - néhány héttel később pedig meg is házasodott. A pár mégsem mondott le egymásról.

Évtizedekig rejtve maradt az erotikus tízparancsolat

Mivel mind Móra, mind Kalmár Ilona házas volt, kettős levelezést folytattak. Egy szólt Horváth Istvánné őnagyságának, melyben a baráti hangnem volt jellemző, és melyet bárki láthatott, egy pedig titkos, szerelemtől és vágytól fűtött levelezés volt. Móra Ferenc emellett számos szerelmes verset is írt Ilonának, amiben meglepően más hangnemet ütött meg, mint addigi műveiben. Mondhatni, íróként is újjászületett a szerelem miatt - melyről azonban sokáig nem tudott az irodalomtörténet. A művész ugyanis 54 évesen, 1934. február 8-án elhunyt, és míg kettejük nyilvános levelezését még életében a Móra Ferenc Múzeumnak adományozta az asszony, a titkos viszonyról árulkodó írások csak Ilona 1986-os halála után kerülhettek elő.

Kétségtelen, hogy az affér egyik legizgalmasabb - és egyben legpikánsabb - dokumentuma az az erotikus tízparancsolat, amit Móra kvázi magának címzett, és melyben leírja, hogy is kell viselkednie szerelmével. A szöveg - melynek kézírásos eredetije a Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményében van - egy egész más Móra Ferencet ír le, mint akit a Rab ember fiai vagy épp az Ének a búzamezőkről által megismerhettünk.

"Úgy szorítsd magadhoz, hogy elálljon bele a lélegzete és a te szádból szívjon új lelket, de arra vigyázz, hogy se karod, se lábad szorítása ne hagyjon rajta tengerész-kék pettyeket" - szól az egyik pont, mely könnyen lehetne a titkos viszonyok egyik alapszabálya is.

"Mellecskéit lásd meg a ruhán keresztül is és borzongasd életre a szemeddel, de amikor neked adja őket csak a nyelved hegyével érintsd" - írja egy másik pont.

"Ne halj meg addig, míg őt is sikoltani nem hallod, egyszer a kéjtől, ami téged meghalaszt" - fogalmaz az utolsó, tizedik pontban.

De hogy ne csak a tízparancsolatból idézzünk, álljon itt egy részlet a Piros mise című - igencsak pajzán - versből is. Fontos persze tudni: ezeket Móra nem a nagyközönségnek, kizárólag szerelmének szánta.

"Szentélyem a ránk zárt szobád, / Misézni vár szétnyilt ruhád. / Egészen el, irígy lepel, / Csodáimat mit rejted el?"

Kica - mert Móra így hívta a titkos levelekben a férjes asszonyt - állítólag épp a konyhában dolgozott, amikor az író halálhírét bemondta a rádió. Meg mégsem sirathatta, csak titokban - férjének ugyanis soha sem vallotta be a viszonyt, sőt, a férfi halála után is rejtegette a neki címzett verseket és leveleket, amiket végül csak végrendelete szabadított fel és tett nyilvánossá.