Embertelen: -20 fokban nem volt fűtés Salgótarjánban

A lehető legrosszabbkor tört el egy gázvezeték Salgótarján belvárosában. Emiatt 680 lakás maradt teljesen vagy részlegesen gáz és meleg víz nélkül tegnap reggel nyolctól. Nógrád megyeszékhelyén a hőmérő higanyszála vasárnapra virradó éjszaka mínusz húsz fok alá süllyedt.

Az önkormányzat emiatt felajánlotta, hogy aki nem bírja az otthonában a hideget, a városi sportcsarnokban húzódhat meg. Ottjártunkkor azonban az épület kong az ürességtől:

– Mindenki otthon próbálja meg átvészelni a napot, itt úgyis csak a padokon ücsöröghetnének – feleli kora délután érdeklődésünkre az egyik portás. A Március 15. úton Alexa el­mondja: nagyon kellemetlenül érinti őket a fűtésleállás. Az édesapja beteg, muszáj, hogy melegen tartsák a lakást. Amúgy sosincs rá szükségük, de most egy porosodó hősugárzóval próbálják felfűteni az egyik szobájukat.

A garzonlakásos toronyházakban alaposan felöltözve nyitnak ajtót, ahová bekopogunk, és so­kan háborognak. Többen közülük idősek, az ő egészségükre különösen nagy kockázatot jelent egy kihűlt lakás. A 11. emeleten lakó, 75 éves Horváth Zoltán Géza beinvitál otthonába. Csak pár órája nincs fűtés, de a körülbelül 30 négyzetméteres lakásban már érezhetően nagyon hideg van.

– Bosszantó, hogy ilyesmi megtörténik télen, ráadásul pont ilyen farkasordító hidegben. Így is rengeteget fizetek a szolgáltatónak, ezt vajon levonják majd belőle? A radiátor csonthideg, és mivel nincsen hősugárzóm, muszáj máshogy meleget csinálnom. Ilyenkor a villanytűzhelyet kapcsolom be. Kinyitom az ajtaját, és odakuporodom mellé. Nagyon nem is vetkőzöm le, így próbálom átvészelni, amíg újra lesz fűtés. Így sem vagyok túl jól, nemrég  többször is műtöttek, nem hiányzik ez az egészségemnek – sorolja letörten az idős férfi. A Borsnak a helyszínen dolgozó szerelők megígérik: este hat órára helyreállítják a hibát.  

Vízórakrach Csaknem száz vízórát tett tönkre a fagy, emiatt több száz köbméter víz folyt el Budapesten egy nap alatt. A Fővárosi Vízművekhez csak szombaton több mint nyolcvan bejelentés érkezett: vagy alig folyt víz a csapból, vagy a vízóra lapján tört szilánkokra az üveg, vagy a számlálószerkezet deformálódott el. A vízművek szerint érdemes papírdobozzal szigetelni a mérőt, akinek családi háza van, az pedig rendszeresen ellenőrizze az aknát.

Nógrád a mi kis Alaszkánk

Ha fogcsikorgató hi­deg­ről van szó, Nógrád megyét nehéz überelni Magyarországon. Az ott élők jobb híján már megtanultak ezzel együtt élni. A zabari Mester József ácsként keresi a kenyerét, de ebben az időben nem lehet a tetőkön dolgozni.

– Ilyenkor tévézés és újságolvasás van – mondja.

– Gyerekkorunkban is ilyen fagyok voltak, de akkor nem foglalkoztunk vele. Most én veszem a tűzifát, és szalagfűrésszel itthon felaprítom. Ha négyszer megrakom a kandallót, már 20-21 fok van, és az nekem elég. Nagy János tavasztól őszig méhészkedik. A kaptárok jól le­ta­karva ott sorakoznak a kertjében.

– A méhek nem alszanak téli álmot, ha az ember közel hajol, hallja, hogy odabent van élet – magyarázza. Arról is beszél, hogy bár közel van a szlovák határ, és állítólag a környéken már bukkant fel medve is, nem tartanak tőle. Farkast már négy éve látott a határban, de mivel nincsenek jószágok, a faluba nem jönnek be. Felesége kávéval kínál minket.

– Az utóbbi öt évben nem volt ilyen hideg. Szombat reggel ránéztem a hőmérőkre, mert kettő is van, és mínusz 24 fokot mutattak. A három kutyánk és a két macskánk kint van éjszaka is, de a kutyaházban nincs fűtés, hajnalban deres volt a bundájuk. Megsajnáltuk, beengedtük őket. A méhészéktől két kilométerre van a templom, amit fűtenek, de valahogy el kell jutni oda. A polgármesteri hivatal kisbusza ezért összeszedi és elviszi a misére a híveket. Az asszony azt mondja, figyelnek egymásra. Házban még nem fagyott meg senki, csak olyan volt, hogy valaki a kocsmából hazafelé elesett, és a keze megfagyott. Egy faluval odébb, Cereden Borjuvó Sándor télikabát és sál nélkül tart a boltba a feleségével.

–  Amikor az állattelepen dolgoztunk, még ennyire sem öltöztünk fel, a munka melegített – idézik fel.

– Már nyugdíjasok vagyunk. Van néhány baromfink, jól be vannak almozva, nem fáznak. Napkeltekor van a leghidegebb, de nem bánjuk, mert legalább elfagynak a kártevő rovarok.