Eltűnteket kutat fel szabadidejében László

Napi három riasztást kap, s közel hét­ezer eltűnt személy felkutatásában segédkezett az elmúlt négy évben Nagy László. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei férfi főként a személykeresések háttérmunkájából és az adatgyűjtésből veszi ki a részét, de rendszerint a terepen is szükség van rá. Mindezt fizetség nélkül, önszántából.

– Este tizenegy óra. Fáradtan, kattogó aggyal zuhanok az ágyba, kis túlzással már azt sem tudom, kit merre láttak, és kinek a rokonát keresem. Aztán jön az újabb üzenet: „Eltűnt a lányom, tudnál segíteni?” – meséli egy átlagos napját a Vasárnapi Borsnak Laci, aki persze rögtön kiugrik az ágyból, és munkához lát. – Ma sem lett levágva a fű, odaégett a húsleves, fáradt leszek holnap a melóban, nem baj, csak legyen meg az eltűnt épségben. Se­gíteni másokon annyit jelent, hogy megtanulod értük kinyújtani a kezedet, még akkor is ha számodra idegen embe­rek – folytatja a jelmondatával.

A 38 éves tiszaderzsi férfihoz mindig közel állt az emberek segítése, egész életében a rászorulók védelmére kelt. Alapvetően bolti eladó és bútorasztalos a végzettsége, de huszonöt éve csatlakozott a polgárőrséghez, aztán elkezdett önkéntes képzésekre, és közös szolgálatokra is járni a rendőrökkel.

– Garázdaságoknál, lopásoknál segédkeztem, tíz éve viszont három abádszalóki kislány keresésében is közreműködtem. Ekkor még nem gondoltam, hogy a rendőrök kutatómunkáját civilként segíthetem. Aztán felfedeztem a közösségi média adta lehetőségeket – mondta a férfi, aki időközben az Eltűnt Személyekért Egyesülethez és a Tisza-tó Önkéntes Mentőcsoporthoz is csatlakozott.

Laci meghallotta a rádióban, hogy keresnek egy gyereket, akinek az adatait megosztotta a Facebookon. A rengeteg megosztás után létrehozta a saját személykereső-profilját, amin jelenleg több mint harminc ember után folyik a „nyomozás”. Bejegyzéseit rendszerint több tízezren megosztják.

– Főleg a kétségbeesett családokkal és a terepen dolgozó mentőcsapatokkal tartom a kapcsolatot, de igyekeztem az eltűnések minden területére kiképezni magam. Sajnos már többször is kellett közölnöm a legrosszabb hírt – zárta beszélgetésünket az igazi példakép.