Először betegedett meg magyar ember Usutu-vírustól

Lovakat tartott a beteg

Minden eddiginél több embert fertőzött meg 2018-ban a nyugat-nílusi vírus Magyarországon. De ami még ennél is nyugtalanítóbb: idén először mutatták ki emberi vérben a nyugat-nílusi vírushoz nagyon hasonló, azzal igen közeli rokonságban lévő Usutu-vírust. Egy Pest megyei, lovakat tartó, negyvenes férfi fertőződött meg, aki a dél-pesti kórházba ment be izomgörccsel, hidegrázással, fejfájással. Végül körülbelül két hét alatt gyógyult meg.

A szintén afrikai eredetű Usutut egyelőre nem igazán ismerjük, viszont veszélyesebb lehet, mint a nyugat-nílusi láz. Ez idáig csak annyit tudunk róla, hogy könnyen mutálódik, és a madarakra, legfőképp a fekete rigókra jelent halálos veszélyt. De ez – változékonysága okán – bármikor módosulhat. A kutatóknak éppen ezért okoz komoly fejtörést az Usutu-vírus, ugyanis könnyen hoz létre újabb és újabb variánsokat (mutációkat). Felfedezése óta a három afrikai mellett már öt európai törzsét is számon tartják, ezek itt fejlődtek ki kontinensünkön.

Szezonról beszélnek

A szúnyogok által terjesztett betegségek már hazánkban is annyira elterjedtek, hogy a nyugat-nílusi láz esetében már szezonról beszélnek a szakemberek. De idén nem csak Magyarországon, Európában is minden eddiginél többen fertőződtek meg – hangzott el a napokban egy tudományos konferencián Budapesten. A vírus okozta láz nagyban hasonlít az influenza tünetére, ám a betegség szinte minden esetben kiütéssel is jár.

A lefolyását tekintve nem mindig súlyos, sőt valószínűleg többen esnek át rajta, mint amennyiről a számok szólnak, hiszen komoly idegrendszeri problémákat – például agyvelő- és agyhártyagyulladást – nem minden esetben okoz. Az Európai Betegség-megelőzési és Járványvédelmi Központ friss adatai szerint a kontinensen 1491 embert fertőzött meg a vírus eddig 2018-ban, és 171 ember halálát okozta.

Már abszolút hazai ügy

Itthon idén először Zala megyében is kimutatták a nyugat-nílusi láz vírusát, ami a korábbi években nem fordult még elő. Ma­gyarország a fertőzöttséget tekintve az előkelő negyedik az európai listán: 214 esetet jelentettek az európai járványügynek idén, ebből egy halállal végződött. A számok azért megdöbbentőek, mert az elmúlt 14 évben összesen nem volt annyi fertőzés, mint most. Maga a szezon is hamarabb, öt héttel korábban kezdődött a „megszokottnál”: máskor augusztus elején, idén már júliusban jelentették az első eseteket.

A legtöbb Hajdú-Bihar megyében fordult elő, de Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés me­gye is a fertőzöttebb területek közé tartozik. Az esetek döntő többségében ráadásul hazai fertőzésről beszélünk, mert mindössze 10 esetben hozták be külföldről – például Törökországból vagy Belgiumból – a lázat. A betegek nagy része egyébként az idősebb korosztályból került ki: az átlagéletkoruk 57 év. Több mint 70 százalékuk neurológiai tüneteket is mutatott.

Imádják a pocsolyát

A madarak által hordozott vírusok az embert a szúnyogok közvetítésével „érik el”, vagyis a nemrégiben itt megtelepedett csípőszúnyogokat okolhatjuk az új vírusok felbukkanásáért. Ellenük az ember képes a legtöbbet tenni, ugyanis ezek a fajok nem a természetes vizeket, hanem a pocsolyákat kedvelik.

A csípőszúnyogok, azaz a tigrisszúnyogok és a koreai szúnyogok a városi környezetben érzik jól magukat: a kint felejtett virágcserepekben, gumiabroncsokban, temetői vázákban összegyűlt vízben szaporodnak el. Emiatt tegnap a Magyar Tudományos Akadémia közleményt adott ki, amelyben felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy hiányoznak a szúnyogok nyomon követésének tárgyi és emberi feltételei, ahogyan az ellenük való védekezés sem hatékony. Egyelőre úgy tűnik, a szúnyogcsípés megelőzése az egyetlen, amit az ember megtehet a fertőzés elkerülése érdekében. Mivel a koreai szúnyog még a hidegebb telet is átvészeli, jövő nyárra érdemes szúnyoghálóval felszerelkezni, és úgy várni a szezont, no meg szúnyogirtó szerekből sem árt bespájzolni.