Életveszélyes a kétkerekű járművek tuningolása

A gyalogosan közlekedőknek elsősorban a rolleresekkel van gondja, mert gyakran  használják a járdát. A legolcsóbbak maximum 16 kilométeres óránkénti sebességre képesek, a drágábbak viszont 45-tel is képesek menni. Ez csak a gyári adat, amit meg lehet haladni.

– Az elektromos biciklikbe gyárilag beépítenek egy tiltást, ami a sebességet érzékeli, és ha eléri a megszabott határt, a 25 kilométeres sebességet, akkor na­gyobbat nem enged – mondta a Borsnak Fekete Bendegúz, az Ultimate e-Bike szakértője. Ez az elmélet, de egy kábelt átvágva, vagy kettôt összekötve ezt ki lehet iktatni, és onnantól kezdve olyan, mintha nem is létezett volna. Sokan csinálják ezt.

Nincs rá szabályozás

Jelenleg nincs jogszabály arra, hogy ezt ne lehetne megtenni.

– Persze a sebességhatár nem a csillagos ég, mert a gyárilag beépített motor teljesítményét így sem lehet meghaladni, ami függ a motor nagyságától, a kerék méretétől, az akkumulátortól. Kerékpárnál például mást tud egy közepes vagy egy nagy motorral felszerelt darab, és egy méretes akkumulátoros is természetesen nagyobb sebességre képes. Elég sok biciklire fel lehet utólag is szerelni ilyen szettet, aminél vagy a kulacstartó, vagy a csomagtartó helyére kerül az akksi – árulta el Bendegúz.

A roller nem alakítható

A tuningolásnál gyakran szóba jön, hogy azért is veszélyes, mert a gyári megépítést például a fékeknél nem erre tervezték.

– Ez valóban felmerülhet, például egy olcsó kínai bringa esetén – mondja a szakember. A rollereknél egy kicsit más a helyzet.

– Egyszerű „mezei” rollert átalakítani elektromossá nem lehet, mert a vázban nincs erre hely. Abban viszont az elektromos roller hasonló a kerékpárhoz, hogy a sebességkorlátot hasonlóan ki lehet kötni. Sajnos elképzelhető, hogy a neten barangolva lehet ehhez is leírást találni – mondta el a szakértő, aki maga is gyakran közlekedik elektromos rollerrel.

Bukósisak ajánlott!

Fekete Bendegúz maga is gyakran jár elektromos rollerrel, az övé gyárilag képes 25 kilométeres óránkénti sebességnél gyorsabban menni.

– Nincs jogszabály arra, hogy ennél ne lehetne gyorsabban menni. Én bicikliutat és buszsávot használok, járdára nem megyek, hogy ne kelljen kölcsönösen kerülgetnünk egymást. A rutintalanoknak érdemes bukósisakot felvenni, ha azzal jobban biztonságban érzik magukat, mert ezzel is el lehet esni, elég nagyot rá­adásul, de előírás és megkötés erre sincs – mondta Bendegúz.

Szabad kezet kapnak

Dr. Pataky Csaba közlekedési szakjogász szerint a jogszabály úgy szól, hogy a 300 watt teljesítményű motor, akár robbanó, akár elektromos, még ke­rékpárnak minősül. – Az 50 köbcentis robbanó motoros robogók viszont már segédmotoros kerékpárnak minősülnek, rendszám ugyan nem kell rájuk, de vezetői engedély és bukósisak igen – mondta a Borsnak az ügyvéd.

– Vi­szont vannak olyan eredetmegjelölés nélküli „járgányok”, amik tudnak 60–70 kilométeres gyorsasággal menni. Ezek motorkerékpárnak minősülnének, kellene rájuk rendszám, felelősségbiztosítás, de jogszabályilag ezekkel senki nem törődik, pedig a segédmotoros kerékpárok is csak maximum 40 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A teljesítményüket fékpadon lehetne ellenőrizni, de erre sincs jogszabály. Lehet, hogy traffipax bemérhetné őket, de rendszám nélkül beazonosíthatatlanok. 300 watt teljesítmény felett az elektromos meghajtású eszközökre a bukósisak már kötelező lenne, azonban ezeknek a járműveknek a gyári adatait az utcán nem tudják ellenőrizni – mondta el álláspontját a jogász.

Mi számít segédmotornak?

Eljártak az évek a segédmotorokra vonatkozó rendeletek felett. Rengeteget változtak az utakon használt járművek paraméterei, ami miatt sok esetben nem alkalmazható a régi szabályozás. Például megjelentek az elektromos hajtással rendelkező segédmotorok, amiknek nem lehet mérni a lökettérfogatát, hiszen nem belsőégésű motor hajtja. – Segédmotornak azt a közlekedési forgalomban szereplő járművet hívják, aminek a lökettérfogata nem haladja meg az 50 köbcentit, és a végsebessége nem több sík úton önerejéből 45 kilométeres sebességnél – mondta el a Borsnak a MAMI Magyar Motorkerékpár Szakközépiskola Mogyoród igazgatója.

– Ezeknek a paramétereknek a mérése igen nehézkes, előbbit csak a motor megbontásával lehetne ellenőrizni. A végsebesség mérésére van mód, de a futópad ide-oda szállítása sem egyszerű. Időszerű lenne a jogszabályban újradefiniálni, mi is a segédmotor ahhoz, hogy szabályozni lehessen többek kö­zött a tuningolást is. Ehhez a járművek regisztrációja elengedhetetlen – fogalmazott.