Édesanyja nyilatkozott: Mindennap sírok Nancy miatt

Zárkózottan él Akácfa utcai otthonában H. Nancy édesanyja. Léna egyedül kiskutyájával osztja meg magányát abban a lakásban, amely egykor közös otthonuk volt szeretett lányával. Itt talált rá május 2-án az asszony a valaha gyönyörű teremtés felismerhetetlenségig összevert, megszúrt holttestére. Szomszédai sem tudják, hogyan él, alig-alig látják.

Léna szolid sminkben, világos, vékony pamutköntösben nyit ajtót, kezdeti gyanakvása las­san eloszlik, ahogy lányáról beszél. Nem tudja visszatartani a könnyeit. 

– Mindennap sírok Nancy miatt. Élek, megélek, ahogy tudok, de így hónapok múltán is képtelen vagyok nem rá gondolni. Különleges kapcsolat volt közöttünk, nagyon szerettük egymást – avat bizalmába az asszony. – Úgy persze könnyebb, hogy tudom, megvan a gyilkos. De a rendőrség mégsem mond semmit. Semmit nem tudok arról, hogy áll az ügy vagy hogyan fogják felelősségre vonni a tettest – teszi hozzá.

Az édesanyát legutóbb két hónappal ezelőtt hívta be a rendőrség tanúkihallgatásra. Fel kellett ismernie a kést, amit a 32 éves kínai férfi, Jao Kao-peng felkapott a lakásban, hogy végezzen Nancyvel. – Mutattak vagy öt-hat darabot. Persze azonnal láttam köztük a miénket, de már nem volt véres. Talán a gyilkos még akkor maga törölte le – mondja az anya.

Mint Léna elmondja, napi megélhetési gondjai nincsenek, mégis gyűlnek a számlák. Nancy ellopott telefonjának számlája pörög, olyannyira, hogy a telefontársaság most egy 850 ezer forintos tartozást szeretne behajtani. – A lányom, amíg élt, szépen fizette saját maga a telefonköltségeit. A hűségszerződés miatt nekem mégis ki kell fizetnem – mondja az asszony, aki attól tart, a tetemes tartozást jelzálogként ráterhelik a lakására. Azt mondja, sokat levelezett a céggel, lánya halotti bizonyítványát is elküldte nekik, hogy bizonyítsa, lánya miért képtelen fizetni. Annyit írtak, sajnálják, de a tartozást rendezni kell.