Családi viszályt hozhat a végrendelet hiánya

Megdöbbentő: száz emberből mindössze négy ír végrendeletet hazánkban – jegyzi meg egy friss felmérésre hivatkozva a Magyar Hírlap, holott egy ilyen dokumentum számos, helyrehozhatatlan félreértést és évekig elhúzódó, családi viszályt kiélező, milliós pereskedéseket előzhet meg. A témát dr. Szeles Róbert ügy­véddel jártuk körbe.

Adok, akinek akarok

Majd az állam megoldja! – véli a többség, s tény: végrendelet hiányában a házastársat, illetve a gyermek leszármazottakat egyenlő arányban illeti az örökség. Ha viszont azt szeretnénk, hogy földi életünk után a barátaink, ismerőseink, esetleg számunkra fontos szervezetek is részesülhessenek a vagyontárgya­inkból, célszerű vég­rendeletet készíteni. Egy sikeres vállalkozó halála után például azért került veszélybe az üzletrésze, mert azt gondolta, végrendelet nélkül is az élettársa viszi majd a boltot, holott a törvény ezt nem teszi lehetővé. Így az végül a kiskorú gyermekeire szállt, akik helyett a gyámügy rendelkezik… Más lett volna a helyzet, ha összeházasodnak vagy végrendelet születik.

Sajtfecni is megteszi?

Bizonyos helyzetekben igen, feltéve, hogy az illető az egész végrendeletét saját kézzel je­gyez­te le, dátumozta és alá is írta. Igaz, egy kézzel írt végrendelet könnyen eltűnhet, nem beszélve az esetleges befolyásolás gyanújától. Ezzel szemben egy közjegyzőnél vagy ügyvédnél készített és hitelesített ok­mány biztonságot jelent. Nem lophatják el, és akkor is elérhe­tővé válik, ha a jog embere esetleg a végrendelkezőnél korábban távozna az élők sorából, mert az a Magyar Ügyvédi Kamaránál kerül letétbe.

Éljen a bezzeg gyerek!

Egy végrendeletbe sok minden belefér, miközben nem szükséges mindent belefoglalni. Egy kétgyerekes apa például úgy gondolta, mindent a szeretett gyermekére hagy,  s a kevésbé kedvelt sarjat egész egyszerûen kitagadja az örökségéből. Ám ezt a törvény csak egészen szélsőséges és bizonyítható esetekben teszi lehetővé, mondjuk, ha az illető korábban a végrendelkező életé­re tört. Így az érintett végül kisemmizés helyett köteles részt kapott, ami a törvény szerint rá eső örökség egyharmada.

Nem kérek adósságot!

Ahogy vagyontárgyak, úgy adósság is örökölhető. Igaz, visszautasíthatjuk. Más kérdés, hogy a ránk eső teljes hagyaték felett egységesen dönthetünk: mindent kérünk vagy semmit sem, s akkor az örökségünk az államra száll. Egyre gyakoribb, hogy valaki egy devizahiteles ingatlant örököl, ám ijedtség helyett jó tudni: az örökös kizárólag a hagyaték és nem a hitel értékéig felel az adósságért.

Titok a hagyatékom

Akadnak, akik annyira bizalmasan kezelik az anyagi és esetleg párkapcsolati helyzetüket, hogy arról még a házastársuk sem tud, s félnek attól, hogy egy végrendelet során az ügyvéd kikotyogja azt. Ugyanakkor a jog emberét kötelezi az ügyvédi titoktartás, így arról semmilyen információt nem szivárogtathat ki. Mások sajnálják a pénzt és az időt, holott egy egyszerűbb végrendelet ügyvédi el­készítése viszonylag gyors, és mindössze pár tíz­ezer forintos tétel, ami eltörpül az olykor sokmilliós örök­séghez képest. Ami kapcsán egészen elfajulhatnak az örökösök acsarkodásai, az el­hunyt emlékét elhomályosítja a viszály, s a vagyon miatt darabokra hullhat az addig egységesnek tűnő család.