Csak a nagypapáját szerette a trafikosgyilkos

Április 22-én Péter a kaposvári Fő utcán lévő trafikban halálra szurkálta az eladóként dolgozó Fruzsinát. A férfi összesen 23 ezer forintot zsákmányolt. Egy nappal később egy lakossági bejelentés után fogták el a rendőrök, beismertet tettét.

A tárgyalóteremben mindenki azt találgatta: az elkövető hogyan tudja ennyire érzelemmentesen végighallgatni a szörnyűségeket. A fiatal egyetlen pillanatra sem tört meg, semmiféle érzelem nem látszott az arcán, úgy viselkedett, mintha nem is ő, hanem valaki más követte volna el a borzalmas bűncselekményt.

A Bors talált egy hölgyet, aki évtizedek óta ismeri a fiatal férfit és a családját, és némi magyarázattal szolgált a fiú szenvtelen magatartásával kapcsolatban.

– Péteréknél mindig a nővére volt a sztár. Kérdezték is a fiút mindig, hogy miért nem olyan okos és talpraesett, mint a testvére. Péter egy idő után már nem is harcolt a szülők elismeréséért, hanem egy belső világba menekült. Nem beszélt szinte senkivel, barátai sem voltak. Elköltözni is azért akart mindenáron otthonról, mert az anyja megmondta neki, hogy csak azért élhet velük, mert sokat vigyáz a kisebb, örökbe fogadott gyerekekre. Talán ez volt az utolsó csepp a pohárban Péter számára – meséli az ismerős.

Egy ember mégis volt, akit Péter szívből szeretett, ez pedig a nagypapája.

– Ez az idős, mozgáskorlátozott ember szót értett Péterrel. Ő elfogadta olyannak, amilyen, nem akarta megváltoztatni, és nem is kritizálta soha. Sajnos azonban ez nem volt elég, mert addigra már rengeteg rejtett agresszió és feszültség gyűlt össze Péterben – magyarázza a családot jól ismerő asszony.

Az ítélet ellen az ügyész és a kirendelt védő is fellebbezett.