Cégóriások tartották hatalmon Hitlert

Morbidnak tűnik, de igaz. A német gazdaság ma is világhódító óriásainak többsége mindent megtenne azért, hogy a sötét múltra ne derüljön fény. Ám a titkok, még ha szégyenletesek is, idővel mindig napvilágra kerülnek. Például az, hogy Adolf Hitler aligha betonozza be magát diktátori hatalmába, ha nem élvezi az akkor és azóta is világcégnek számító óriások támogatását.

A Bogárral kezdődött

1934-et írtunk, amikor a Führer kérette Ferdinand Porschét, a már akkor is menő autógyár tulajdonosát, s megállapodtak az új népi verda, a Volkswagen megtervezésében és sorozatgyártásában. Az együttműködés a háború éveiben teljesedett ki igazán. Csakhogy akkor már nem autók kerültek le a stuttgarti, illetve wolfsburgi gyártósorokról, hanem tankok és harckocsik. Ferdinand Porsche az utasításokat – illetve a haláltáborokból a munkásokat megrendelve – forródróton, személyesen Heinrich Himmlertől kapta.

Biztosítás, biztonság

Ennél is bizarrabb volt az Allianz szerepe. Kurt Schmitt, a biztosítóóriás vezetője Hitler gazdasági minisztereként exkluzív állami megrendelésekben tobzódott. Közülük a legnagyobb a gázkamrákba küldött zsidó emberek tömegének vagyon- és életbiztosítása volt! Más kérdés, hogy ebből az elhunytak családjai a háború után egy fillért sem láttak. Az indok végtelenül cinikus volt: nincs halotti levél.

Fess uniformis

Apám természetesen náci volt, mint mindenki más abban az időben – nyilatkozta 1997-ben Hugo Boss fia,
Siegfried arra a felvetésre, hogy a divatcégek egyik legnagyobbika tervezte és készítette a SS-tisztek fess uniformisát. Csizmával pedig ki más látta volna el a sereget, mint Adolf Dassler – tudják, ő az, aki később megalapította az Adidast.

Halálos gáz a Bayertől

Günther és Herbert Quandt Hitlert szponzoráló szerepe sem semmi: apa és fia, a két BMW-vezér nem csak Hitler bizalmas barátja volt, Günther révén Göbbels sógora is. Ajándékba adott szuperkocsijaik pedig a náci tiszteket furikázták. De hatalmasat kaszált az amerikai óriás, a General Motors is. Az óceánon túl a „legzsírosabb” megrendeléseket azonban az IG Farben kapta: a németországi fiókcégében, a Bayerben gyártott gáz, a Zyklon B végzett a lágerekbe hurcolt emberek millióival. Az előállításhoz munkaerő is kellett, de ez nem volt gond: ingyen kapták – számos világhírű zsidó szakem- bert is – a haláltáborokból.

A Siemens is „segített”

E tekintetben a Siemensnek sem lehetett oka panaszra. Auschwitz és Buchenwald közeli gyáraiban a német birodalmi háborús gépezet számára a vasúti, kommunikációs és energetikai infrastruktúra gyártását kényszermunkások ezreivel oldották meg, mi több, a borzalmak jelképei, a gázkamrák is a Siemens üzemcsarnokaiban készültek.

Téved azonban mindenki, aki azt hiszi, hogy a sötét múlt miatt a későbbiekben a cégóriások vezéreinek lelkiismeret-furdalása lenne. A Siemens az ezredforduló után dobott piacra egy új porszívót, amelyet Zyklon néven kívánt levédetni. Ám ez akkora felháborodást váltott ki világszerte, hogy hamar elálltak a tervtől.