Brókerbotrány: csak papíron létezett 150 milliárd forint

Már a botrány előtt egy évvel voltak piaci pletykák arról, hogy az érintett cégeknél nincs minden rendben, az MNB mégsem csinált semmit.
Már a botrány előtt egy évvel voltak piaci pletykák arról, hogy az érintett cégeknél nincs minden rendben, az MNB mégsem csinált semmit.

Eltűnt milliárdok

Csődöt jelentett hétfő este a jóhírű Quaestor-csoporthoz tartozó brókercég. Arra hivatkoztak, hogy a csalással gyanúsított Buda-Cash elleni nyomozás miatt az ügyfeleik pánikszerűen vették ki a pénzüket.

Csakhogy kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: a Quaestor legalább 200 milliárd forintos csalást követhetett el. Ennek keretében 150 milliárd értékben adtak el illegális kötvényeket. Vagyis vagyonának jelentős része csak papíron létezett. A botrány kirobbanása óta sűrű tömegek állnak a Quaestor irodái előtt, a pénzükért aggódva.

© Fotó: Czerkl Gábor

Szövevényes ügy

A Quaestor a külügyminiszté­riummal is együttműködött, de a tárca kedden felmondta a szerződéseket. Tulajdonosa Tarsoly Csaba. Hosszú évekig a 100 leggazdagabb magyar között volt. 2014-ben 4,2 milliárdra becsülték a vagyonát. Kerestük telefonon, de nem kívánt nyilatkozni. Tarsoly a Győri ETO futballcsapatának elnöke is.

A 60 milliárdos csalással gyanúsított Buda-Cash brókercég vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert már őrizetbe vették. Róla alig van nyilvános információ, egyik utolsó nyilatkozatában a cége által támogatott vitorláscsapatról beszél.

Félrenézett az MNB?

– Már a botrány előtt egy évvel voltak piaci pletykák arról, hogy az érintett cégeknél nincs minden rendben, az MNB mégsem csinált semmit – mondta a Borsnak Róna Péter közgazdász. Az MNB felügyelőbizottságának volt tagja szerint nem csak ötévente lett volna lehetőség az ellenőrzésére. – Vagy nem értenek hozzá, vagy szándékosan néztek félre – tette hozzá Róna, aki szerint pénzügyi válság is lehet a botrány eredménye.

Egy másik hazai brókercég, a Concorde közölte: az ő működésüket az MNB folyamatosan ellenőrzi. Kérdés, hogy a lebukott cégeknél miért nem tett ugyanígy a jegybank.