Bebörtönzött kamionos: Fél évet elvettek az oroszok az életemből! - interjú

Szeptember vége óta ült előzetesben. Hogyan emlékszik a balesetre?

Orjol közelében az esti órákban a semmiből előttem termett egy kivilágítatlan, pótkocsis rotációs kapa. Sajnos nem tudtam elkerülni. A hatóságok szerint nem hibáztam, az orosz sofőr ráadásul részeg is volt. Később mégis rám akarták kenni. Szerencsére nem sikerült, de ennek súlyos anyagi ára volt. A történteket azonban nem tudom kitörölni a fejemből.

Milyenek voltak a körülmények a börtönben?

Egy háromszáz éve épített helyen voltam rabosítva. Ez az egyik legkeményebb börtön Oroszországban. Belülről rohadt az egész. Tele volt bűnözőkkel, gyilkosokkal és kábítószeresekkel, akik arra vártak, hogy elítéljék őket. Néhány négyzetméteres volt a cella, amelyben általában négyen laktunk. Csontig hatolt a hideg, néhány óránál többet sosem tudtam aludni. Az étel ehetetlen volt, a halat például belestül, mindenestül adták. Sokszor be kellett érnünk cukrozott kenyérrel. Körülbelül húsz kilót fogytam. Amikor tárgyalásra vittek, a rendőrök is megsajnáltak. Odabent egyébként az emberi jogok nem léteztek. Azt mondták nekem: te magyar vagy, úgyhogy kussolsz, vagy pórul jársz.

Volt, hogy úgy érezte: sosem fog szabadulni?

Akadtak nehéz pillanatok. Ilyenkor mindig a családomra gondoltam: a feleségemre és a két kisfiamra. Ez tartotta bennem a lelket. Négy hónapig nem beszélhettem velük, pedig engedélyem volt rá. Ezzel próbáltak megtörni.

Joggal gondolhatja úgy, hogy az oroszok elvettek fél évet az életéből.

Abszolút így van. Ezt az időt viszont már semmi sem adhatja vissza. Ha van rá jogi lehetőség, szeretnék majd kártérítést kapni.

Sokan ezek után biztosan nem mernének többé volán mögé ülni...

Én is végleg felhagyok a fuvarozással. Egy életre elvették tőle a kedvemet. Oroszországba is maximum turistaként me­gyek a jövőben – szögezte le Károly, aki rendkívül hálás mindenkinek, aki segített az ügyében.