Babyboom lehet idén is a budapesti állatkertben

Idén is bőséges gyermekáldásra számítanak a budapesti állatkertben. A legtöbb kis utód várhatóan a tavaszi és a nyári hónapokban látja meg a napvilágot.

– Számítunk kölykökre a kenguruknál, esetleg más erszényeseinknél, például a kuszkusznál, aztán a lajhároknál, számos maki- és majomfajnál, köztük a gyűrűsfarkú makiknál, illetve a jávai languroknál – sorolta a gyermekáldási esélyeket a Bors Online érdeklődésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. – A patások közül a Mhorr-gazelláknál, a nyala antilopoknál, az indiai antilopoknál és a tevéknél, a ragadozók közül pedig például a szurikátáknál és az ormányosmedvéknél is lehetnek utódok. A rágcsálóink közül a nagy maráknál is biztosan lesz szaporulat.

Akik élnek-halnak a nagymacskák kicsinyeiért, azok jó, ha tisztában vannak vele, hogy idén nem lesznek újszülöttek. A nőstények ugyanis még mind a tavalyi kölykeiket nevelik, azokkal vannak elfoglalva. A perzsa leopárdoknál egy, a szibériai tigriseknél kettő, az indiai oroszlánoknál hét kölyök van – két nősténytől. Ugyanez a helyzet az elefántoknál is: a borjú nemrégiben ünnepelte első születésnapját. Szintén kölyköt nevelnek éppen az orangutánok és a gorillák is.

A nagymacskáknál idén nem lesz gyermekáldás, még a tavalyi kölyköket nevelik. Dante, a perzsaleopárd-kölyök is a múlt nyáron született. (Fotó: MTI)

A flamingók kedvét visszavetheti a költözés

– A madaraknál a rózsás flamingók minden évben jól teljesítenek, de elképzelhető, hogy idén nem lesz annyi fióka, mert a flamingókolónia átköltözik az egykori vidámparki területre, és a tojásrakás előtt még hozzá kell szokniuk az új helyükhöz – avatta be szerkesztőségünket a szakmai titkokba Hanga Zoltán. – További fiókákra számítunk több papagájfajnál, a ritka tarvarjaknál, a koronásdarvaknál és esetleg a pingvineknél is, bár náluk pont a közelmúltban keltek ki sikeresen a legfrissebb utódok.

Biztosan lehet számítani szaporulatra többféle mérgeskígyónál, egy-két óriáskígyófajnál és egyes gekkófajoknál is. Emellett számos ritka és különleges gerinctelen fajt, köztük elsősorban rovarokat is jó eséllyel sikeresen szaporítanak idén.

Mások az arányok

Az állatkertben egyébként ezernél is több állatfaj nyolcezer egyede él, így nem könnyű megmondani, hol mikor lesz újszülött. Számos olyan faj van, ami kiválóan szaporodik itt, de a fajok biológiai sajátosságait is figyelembe kell venni. Az elefántoknál például 22 hónap a vemhességi idő, és az utódnevelés is éveket vesz igénybe. Egyes kisebb állatok viszont egy évben akár több alkalommal is gyarapodhatnak egyedszámban.

Azt sem mindig olyan könnyű megmondani, hogy ki az, aki „babát vár” – még az emlősöknél sem. Egyes fajoknál már a párzás megfigyelése sem egyszerű, és ugye nem mindegyikből lesz utód. Az állati vemhességet pedig nehezebb megállapítani, mint az emberi várandósságot. Egyrészt az állat nem tud beszámolni a szervezetében érzékelt változásokról, másrészt ezek kívülről nem mindig látszanak, inkább csak a vemhesség viszonylag kései szakaszában. Az emlősállatok magzatai és újszülöttei az arányokat tekintve ugyanis sokkal kisebbek az anyaállatokhoz képest, mint a mi magzataink és újszülötteink az anyukájukhoz képest.

A lajhároknál számítanak idén is babára. (Fotó: MTI)

Az ultrahang kockázatos

Jó, de mi a helyzet akkor az ultrahanggal? – kérdezheti az olvasó.

– A vadállatok többnyire „nem működnek együtt” a vizsgálaton, ráadásul lehetnek olyan nagyok, hogy az ultrahangos képalkotás sem tud mit kezdeni velük – válaszolta a szóvivő. – Sok állatnál az UH-vizsgálatot csak altatásban lehet megoldani, de ez a legtöbb esetben felesleges kockázat: azzal, hogy ultrahanggal látjuk, mi a helyzet, nem nyerünk annyi pluszt, ami ezt megérné.

Bevált módszer még, hogy bélsármintából, az abban lévő hormontartalom alapján mutatják ki a vemhességet, csak hát ehhez is legalább sejteni kell, mikor indokolt ezt a laborvizsgálatot elvégezni.

Január végén született Tejbegríz, a vörös vadbivaly borjú. (Fotó: MTI)