Az igazi szuperapu: négy fogyatékkal élő gyereket fogadott örökbe a szingli férfi

Az egyedülálló, 33 éves Ben Carpenter, négy gyermek apukája: a 10 éves Jacknek, a 7 éves Rubynak, az 5 éves Lilynek és a 2 éves Joseph-nek. A férfit már választották az év Adoptációs Bajnokának, de még nem mondott le arról, hogy egy ötödik gyereket is örökbefogad.

„Az emberek szentnek neveznek, és azt mondják, hogy amit teszek az figyelemre méltó, de én csak apa akarok lenni, és az adoptáció az útja annak, hogy apuka legyek” – nyilatkozta az Huddersfield Examinernek.

Nem csak azért érdekes az esete, mert négy örökbefogadott gyereket is egyedül nevel, hanem 10 évvel ezelőtt, az elsőnél ő volt a legfiatalabb homoszexuális férfi, aki ezt megtette Yorkshire megyében. És nem utolsó sorban azért is, mert mind a négy gyerek fogyatékkal él.

Meet Super Dad: Single, 33, and has adopted four disabled children

Ben Carpenter has been called a saint and an inspiration but only one title really matters to him - 'dad'. The 33-year-old has previously been named Adopter Champion of the Year after he adopted four disabled children since 2010 and he hasn't ruled out adopting a fifth child.

Három évébe telt, míg meggyőzte a hatóságokat, hogy komolyan gondolta az adoptálást, és hogy elég érett és meg vannak a képességei egy gyerek felneveléséhez. „Először csak egy gyerejket akartam adoptálni” – vallotta be Ben, aki azelőtt is fogyatékkal élő emberekkel foglalkozott.

Az is figyelemreméltó a fiatal férfi esetében, hogy Bennek nincs partnere, nem támaszkodhat senki másra a gyerekek nevelésében. De nagyon jól csinálja, mindegyik gyereknél jelentős előrehaladást ért el, meglepve ezzel a szociális munkásokat és az egészségügyi szakembereket is.

Ben azonban szerényen megjegyzi, ha nem lenne az anyukája, Rita, barátja, Jeanette és az Adoption UK nevű szervezet, akkor nem itt tartanának. Az sem zavarja, hogy nincsen barátja:

„Soha nem kerestem a párkapcsolatot, soha nem érdekelt. Szeretem csinálni a saját dolgaimat. A nap végén szeretek meginni egy csésze teát és megenni egy szelet tortát, anélkül, hogy valaki horkolását kelljen hallgatnom közben.”

Ben, ha véletlenül éppen nem a gyerekekkel foglalkozik, örökbefogadókat oktat, és helyi örökbefogadói fórumokon vesz részt. „Ünnepelem és támogatom az adoptálást. Ez a legnagyobb ajándék, kielégülés és kihívás, amiben valaha is részem volt”.

Az ő legnagyobb motivációja, hogy látja a gyerekei új készségeket sajátítanak el, és növekszik az önbizalmuk.

Például Rubyt, mikor először látta, mesterségesen táplálták, nem tudott beszélni és kerekesszékhez volt kötve. Ma már magától eszik és jár, noha egész életében segítségre lesz szüksége.

„Látni a gyerekeimet, és hogy hogyan vannak, ezek az okai, hogy mindennap kikelek az ágyamból. Ebben a házban mindannyiunknak az a hozzáállása, hogy  »meg tudom csinálni!«, és annyi önállóságra próbáljuk őket nevelni, amennyire csak tudjuk. A fogyatékosság nem minden” – zárja Ben.