Az enyészeté lett a szovjetek budapesti kórháza

Az Észak-Pesti Kórház története igencsak érdekes és tragikus. Az épületegyüttes az 1900-as évek legelején Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján idegszanatóriumnak épült. Ezt követően munkáskórházzá alakították, a későbbi építkezéseket követően pedig légúti betegeket kezeltek itt. Az 1920-as években zajló fejlesztéseket maga Horthy Miklós kormányzó is megtekintette.

Mivel az évek során a kórház egyre jobban felszereltté vált, így a II. világháborút követően a Vörös Hadsereg kisajátította azt, s ez lett a szovjetek egyik budapesti egészségügyi intézménye. Ekkor további építkezések indultak moszkvai megrendelésre. Katonai kórházi mivolta miatt a komplexumban alagútrendszert, lőteret is kialakítottak. Emellett pedig 1985-re megépült a sebészeti szárny, amely 4000 négyzetméterével igazán tekintélyt parancsoló betontömb a mai napig.

Azzal együtt is, hogy 1-2 kisebb épületen túl sajnos a terület hosszú évek óta az enyészeté vált. A szovjetek kivonulásakor az állam ugyanis túlzottan drágának tartotta megvásárolni az igencsak korszerű kórházi eszközöket, így hagyták, az oroszok hadd vigyenek el mindent. 1993-ra az épületek kiürültek, és azóta is ugyanúgy állnak, arra várva, hogy újra élet költözzön beléjük. Vagy hogy lebontsák őket.

A szovjet múlt egyébként a sebészeti tömb üres folyosóin érhető tetten leginkább. Nem csak az épület masszív volta és szocreál hangulata miatt, hanem mert konkrétan is találhatóak még benne orosz emlékek. Több helyen cirill betűs szövegek jelzik, egy-egy helyiség mire szolgált. Az egyik földszinti teremben pedig egy Lenin-idézet vigyázza a kápolna összezsúfolt fapadjainak korhadó álmát.

A XV. kerületi önkormányzat egyébként évek óta küzd a terület újrahasznosításáért. Sipos Gábor főépítész a Bors érdeklődésére elmondta, a településfejlesztési terv keretén belül elkészültek azok az elképzelések, amelyek segítségével újjászülethet az Észak-Pesti Kórház.

– A tervek egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési, sport, rekreációs és lakó funkciót szánnak az épületeknek. A cél, hogy ezen betelepülő funkciók egymást erősítsék és a terület aktív, szerves részévé váljon a kerületnek. A megvalósítást nehezíti, hogy a kivitelezés költségei messze meghaladják az önkormányzat gazdasági lehetőségeit, továbbá a területen 9 épület műemlékvédelem alatt áll, így azok felújítása közel sem egyszerű – fogalmazott a szakember.