Az 5000 kilométeres kajaktúra végére Richárdnak az anyukája mákos kalácsa hiányzott a legjobban

Közel százan várták a Mosoni-Duna partján Varga Richárdot Dunakilitin. A férfi má­jus végén szállt vízre kajakkal a norvégiai Lofoten-szigeteknél, ahol több mint tíz éve él, ugyanis eldöntötte, hogy vízen utazik haza szüleihez. A kalandor az utat arra használta, hogy pénzt gyűjtsön a Bátor Tábornak. 

Klára, az édesanya mákos kalácsot szorongatva a hóna alatt várta a parton gyermekét, hogy végre magához ölelhesse. A szülők nagy meglepetéssel készültek: berendezték fiuk konyháját. 

– Ti nem vagytok normálisak! – ez volt Richárd első mondata édesanyja szerint, amikor megtudta, hogy családja rendbe hozta lakása félkész állapotban lévő konyháját. 

– Azt akartuk, hogy mindig legyen egy biztos pont az életében, bárhol is legyen a világban. Vagyis két otthona, mert nálunk is mindig otthon lesz. Nagyon örült neki, meg is könnyezte, amikor meglátta – újságolta a Borsnak Szekeres Klára Mária, Varga Richárd édesanyja.

– Most remélem, egy darabig nem megy sehova, de azt hiszem, nem úszom meg a jövőben sem az aggódást – fűzte hozzá nevetve.