Állatkerti látványosság volt az afrikai törzs

Az 1866-ban megnyitott állatkert iránti kezdeti lelkes érdeklődés az évek során lelohadt. A látogatók elsősorban a szenzációt, az egzotikumokat keresték a parkban, azonban képtelenség lett volna hétről hétre új, ijesztőbbnél ijesztőbb jószágot beszerezni. Az állatkert vezetése mindent megtett a vendégek visszacsalogatása érdekében. Eleinte mutatványosokat, komédiásokat alkalmaztak, és sorsjegyárusítással is próbálkoztak. 1884-től pedig az egykori állatkereskedő, Serák Károly vezetése alatt az Európában „emberbemutatókkal” turnézó Carl Hagenbeck néprajzi látványosságait is műsorra tűzték. Az állatkereskedő természeti népeket hívott, hogy használati tárgyaikkal, fegyvereikkel, állataikkal éljenek a látogatók szeme előtt.

Első alkalommal szingalézek jöttek húsz idomított elefánttal. 1896-ban pedig egy teljes afrikai törzset az állatkertbe költöztettek. A Vasárnapi Újság 119 évvel ezelőtti, augusztus 30-i száma is beszámolt róla: „Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az állatkertben. Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytassák, amelyet hazájukban megszoktak. Ott ülnek saját készítményű zsámolyaikon, ki-ki pálmalevelekből összetákolt kunyhója előtt…”

A közönség megismerhette, hogyan élnek, még egy fiúgyermek is született itt-tartózkodásuk alatt. A belépő ötven krajcár volt, és abban az évben rekordbevétellel zárt az állatkert.

– Az 1910-es évek elejéig tartottak az állatkertben a néprajzi mutatványok. A messzi vidékek népei­ből Carl Hagenbeck afféle karavánokat szervezett, és a derék polgárok megismerkedhettek például a sziúkkal, kalmükökkel, lappokkal és más népekkel. Elhozták jellegzetes állataikat, szerszámaikat, s népes közönség előtt mutatták be mindennapi életüket – mondta a Borsnak Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtószóvivője.