A természet legnagyobb rejtélyei a Pokol kapujától a vándorló kövekig

Pokol kapuja

Türkmenisztánban, a Karakum-sivatagban található ez a 47 éve lángoló katlan, ami egy balsikerű szovjet bányafúrás eredménye. Miután a felszín alatt egy óriási gázkamrát találtak, a geológusok úgy döntöttek, el kell égetni az onnan szivárgó metánt, és meggyújtották. Arra számítottak, egy-két hét alatt elülnek a lángok, ám tévedtek. A 60 méter széles, 20 méter mély kráter a mai napig izzik, nem mindennapi látványt nyújtva. De lehet, hogy ez tényleg a túlvilág bejárata...

* * *

Nagy kék lyuk

A 300 méter átmérőjű és 124 méter mély víznyelő Belize partjai mentén található. A hely a francia tengerkutató, felfedező, Jacques Cousteau-nak köszönhetően vált híressé, aki a világ tíz legjobb búvárhelyeinek egyikének kiáltotta ki.

* * *

Nambíai tündértükrök

A busmanok állítják: ezek valójában az istenek és a szellemek lábnyomai. A tudósok viszont nem nyugodtak ebbe bele, és két újabb magyarázattal is előálltak, igaz, eddig még egyiket sem tudták bizonyítani. Az első szerint ezeket a 2500 kilométeres területen előforduló és átlagban 41 évig „élő” köröket a homoki termeszek hozzák létre, amelyek elrágják a növények gyökerét. A másik elmélet szerint viszont az itteni növények harcolnak a tápanyagért, és a kör szélén lévők kiszivattyúzzák a tápértéket, pusztulásra ítélve a középsőket.

* * *

Jég alatti buborékok

Már a befagyott Tisza jege alatt is lehetett látni ilyen kékes buborékokat, amelyek az elhullott növényekből és állati tetemekből keletkeznek. Ám északabbra haladva sokkal gyakoribb, mint például a kanadai Abraham-tónál, ahol ez a fotó is készült.

* * *

Víz alatti rajzok

A homokba rajzolt víz alatti körök sokáig lázban tartották a búvárokat, mígnem kiderült, hogy ezek a művészi képek a hím gömbhal művei. Így próbálja magához édesgetni a nőstényt.

* * *

Pöttyös tó

Kanadai Kliluk-tó a világ egyik legmagasabb ásványianyag-tartalmú tava, ahol a nyári hőmérséklet rendszeresen eléri a 38 fokot, így a párolgás miatt ezek kikristályosodnak, eltűnik a felső vízréteg, és megjelenik egy hálóhoz hasonlatos, megkeményedett, kristályos járdarendszer. Ezek kötik össze a több száz különböző méretű és mélységű foltot.

* * *

Vándorló kövek

Kaliforniában, a Halál völgyének nevezett sivatagos részen mozgó kövekről számos teória látott már napvilágot. A sziklákba költöző halottak szellemétől, a földönkívüliek munkáján át, egészen a gravitációs anomáliáig ment a találgatás, míg a tudósoknak sikerült lefilmezni, hogy a jelenséget a hegyekből érkező víz okozza, amely éjszakánként megfagy, így az erős szél hatására a vékony jégréteg az alatta levő vízen elcsúszhat a kövekkel együtt. Ezek a nyomok akár 900 méter hosszúak is lehetnek.

* * *

Világító hullámok

A Maldív-szigetek sötétben világító hullámait a fitoplanktonok okozzák, amelyek akkor kezdenek el fényleni, ha valami hozzájuk ér, vagyis amikor a víz kimossa őket a partra, láthatóvá válik a misztikus jelenség.

* * *

Hókémények

Bolygónk legdélebbi aktív vulkánján az Antarktikán fekvő, 4023 méter magas Mount Erebuson is akad látnivaló. Havas, jeges felszínén több száz kémény formájú torony emelkedik, amelyeket a feltörő forró gázok és a víz alakított ki. Egy-egy kémény akár 20 méter magasra is nyúlik.

* * *

Óriások útja

A legenda szerint Finn MacCool ír óriás építtette az utat tengerparti otthonától, a vízen át ősellensége, a skót Finn Gall erődjéig. Valójában vulkáni tevékenység eredményeként jött lére a kb. 40 ezer bazaltoszlopból álló terület, amit az UNESCO a világörökség részének nyilvá- nított. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, és a legmagasabbak 12 méteresek.

* * *

Vulkáni viharok

Az aktív vulkánok felett gyakran cikáznak látványos villámok, amelyeket a tudósok szerint – habár bizonyított elmélet nem létezik – a hamu- és törmelékfelhőben lévő részecskék összeütközése hozza létre. Mivel ez a felhő a tornádóhoz hasonlóan forog, létrejön a töltés, majd elektromos kisülésekhez vezet. Persze akadnak, akik szerint ez csupán az égiek haragja.