A Hoppárézimi szerzője, Zemlényi Zoli: Ma már kevesen tudják, ki vagyok

Zemlényi Zoltánt egy ország zárta a szívébe, miután a fiatal kenusbajnokot 1985-ben elütötte egy Trabant. 15 éves volt ekkor. Szörnyű sérüléseket szenvedett. Újra tanult járni és beszélni, megpróbáltatásairól Hoppárézimi címmel könyvet írt. Ez hozta meg számára a hírnevet. A 90-es években több show-műsor vendége volt, maga is vezette éveken át a sajátját.

Ma könyve eladásából él, amit maga árul Budapesten, a Deák téren. Zoli már 47 éves, de alig változott az elmúlt évtizedekben: ugyanolyan fiatalos és mosolygós.

Ma már kénytelen maga árulni a könyveit © Csányi Kriszta

– Két fiú után öt évvel ezelőtt született egy kislányom is. Persze hogy mosolygós vagyok. Dolgoztam újságíróként a Mai Napnál, majd később az első internetes újságnál, de jelenleg a saját könyveim eladásából élek. Most jelent meg az ötödik, ez a Tenzi naplója, ami kivételesen nem rólam szól. A dédnagymamám, Cristen Hortensia 1896-ban, 84 évesen írta meg a visszaemlékezéseit. Amikor a fia, az én nagypapám meghalt, akkor találtam meg a naplót. Elolvastam, és zseniális. Imádnivaló a stílusa – mesélte Zemlényi Zoltán a Borsnak, aki szerint napjainkban nagyon nehéz könyvkiadásból megélni. Az első könyve 1987 novemberében jelent meg, és márciusban már hetvenezer példányban kelt el. Az első négy könyvének megjelenését még a kiadó állta, ami most teljes mértékben rá hárul.

Zoli a 90-es évek elején

– Sajnos nem is megy annyira – nevetett Zoli. – Azért panaszkodni nem akarok, mert csak nemrég jött ki. Mivel saját könyv­ről van szó, az árulásához könnyen megkaptam az engedélyt. Igaz, hogy a Facebook-oldalamon beszélek róla, de média­támogatás nélkül kevesekhez jut el a híre. A velem nagyjából egykorúak vagy idősebbek még emlékeznek rám, a harminc alattiak közül már szinte senki. Talán ez a legnagyobb nehézség – mondta Zemplényi Zoltán, aki még abban is bízik, hogy egy, az életéről szóló film valamikor elkészülhet. A forgatókönyvét már megírta, és pályázott vele.