3 év fegyházat kapott a katona a görbe estéért

Kapualjban árulták

Teljes körű szesztilalmat rendelt el a Tanácsköztársaság 1919-ben, már hatalomra kerülése napján – éppen ma 100 éve –, második intézkedéseként. A világon akkor elsőként tiltották be az alkohol fogyasztását – az amerikai szesztilalom előtt egy évvel, jóval szigorúbb törvényként. A kommunisták a gazdagok rossz szokásának ál­lították be az al­koholivást. Aki italt árult, elkobozták a boltját és 50 ezer koroná­ra büntet-­ték, aki pe­dig csak fo­gyasz­tott, arra 10 ezer korona bírság és fegyház várt.

Persze ha­talmas ellenállás alakult ki az intézkedéssel szemben. Az éttermek képtelenek voltak kizárólag az ételekből kitermelni a bevételüket. Rá­adásul már este 9-kor zárniuk kellett, így a színházból és egyéb helyekről érkező vendégekre nem számíthattak. 

Mivel a fű­szeresek palac­ko­zott formában árulhattak például rumot, fellendült a zugkereskedelem: az üvegeket elkezdték illegálisan árulni a kapualjakban. A vendéglő­sök is próbáltak cselhez folya­mod­ni: például borlevesként tá­lal­ták a forralt bort, de előfor­­-dult, hogy teáskannában tet-ték az asztalra. Az állami nyo­mo­zóegység azonban résen volt, és hamar lecsapott a zug­ivók­ra.

Engedik és tiltják

Az össznépi ellenállást látva a kommunista hatalomnak nem volt más lehetősége, minthogy enyhítsen a szigoron. 1919. no­vember elején Kun Béla, a Ta­nácsköztársaság tényleges ve­zetője – hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos – úgy döntött, vacsorák során felszolgálhatnak a vendéglősök fejenként három deci bort vagy pedig egy üveg sört. Az enyhítés azonban pontosan ellentétes hatást váltott ki azzal, mint amire számítani lehetett: a vendéglátósokat nem érdekelte az enyhítés, korlátlan mennyiségben kezdték árulni az italokat. Az utcákat ellepték a részegek, ismét teljes tilalom következett, de a rendelet csak hat napot élt: november 22-ével ugyanis újra árulhattak rumot a szatócsok. Ettől még a vendéglátósokra bosszú várt, ők nem árulhattak semmit.

Börtön járt a piálásért

A zéró tolerancia és a rendszeres bírságolás óriási népharagot váltott ki. A fogyasztást persze nem tudta visszatartani. 1919 májusában egy csepeli honvédtiszt megszökött a laktanyájából és szerzett magának italt.

Alaposan berúgott, a statáriális bíróság pedig már napok múlva elítélte önkényes eltávozás és az alkoholtilalom megsértése miatt. Három év fegyházat kapott.  A kommunisták ezúttal is kompromisszumokra kényszerültek: előbb a betegek számára, orvosi rendelvényre engedélyezték kis mennyiségű alkohol fogyasztását, majd júliusban már minden dolgozó megihatott napi fél liter bort. A szeszkorlátozás végül a kommunista kormányzat augusztus elsejei bukása után szűnt meg. A 100 évvel ezelőtti alkoholtilalom összesen egy évet sem maradt érvényben, a teljes tiltás pedig alig négy hónapot élt meg.