A kormány által vártnál is gyorsabban csökkenhet az infláció

Nem zárható ki, hogy december után újabb meglepetést látunk az inflációs adatokban. Az év utolsó hónapjában 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami egyértelműen kedvezőbb lett a szakértői várakozásoknál. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint egyre több tényező mutat abba az irányba, hogy 2024 elején folytatódhatott e kedvező tendencia, így a vártnál is jobban mérséklődhetett az árnyomás a gazdaságban, amelyben a tavalyi magas bázis (25,7 százalék), valamint a kedvező makrogazdasági környezet egyaránt szerepet játszik.

Ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint:

Az elemző négy százalék körüli inflációra számít januárban. Úgy véli, ezzel együtt lehetnek meglepetések – pozitív, illetve negatív irányban is. Felfelé elmozdulás esetén az év eleji átárazások lehetnek döntők: egyrészt az élelmiszereknél havi alapon szemmel látható árnövekedést nem lehet kizárni, másrészt a szolgáltatásoknál is lehetnek áremelések, bár itt inkább a márciusi adat tartogathat izgalmakat – jegyezte meg. 

Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására –  mondta  Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy a januári adat rendkívül fontos az infláció szempontjából, tekintve, hogy a vállalatok többsége év elején változtatja csak az árait.

Ennek alapját a 2023-as dezinflációs folyamatok jelentették, amely során az elsődleges cél az éves bázisú infláció 10 százalék alá szorítása volt, ezt jelentősen túlteljesítette a magyar gazdaság. A decemberi 5,5 százalékos éves bázisú infláció 5,0 százalék alá kerülése januárban elsősorban a hosszabb ideje kedvező makrogazdasági környezetnek, illetve az inflációs folyamatokat jellemző strukturális javulásnak lenne köszönhető – fejtette ki az elemző.

A sertéshús, liszt és kenyér ára is csökkenhetett januárban

„Várakozásaink szerint most havi alapon 1,2 százalékkal nőhettek az árak, ez pedig éves szinten 4,4 százalékos inflációt jelentene az év első hónapjára. Ugyanakkor a becslést nehezíti, hogy a KSH januárban közli az inflációs kosár új súlyait, amely befolyással lehet az egyes termékek és szolgáltatások inflációra gyakorolt hatására” –  mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, jelezve, hogy 

Ugyancsak azt emelte ki, hogy a havi áremelkedésben szerepet játszott a jövedéki adó emelése a járműüzemanyagoknál (ez számításaik szerint 0,3-0,4 százalékponttal dobhatta meg a havi inflációt), de az autópályadíjak vagy a postai szolgáltatás díja is érdemben nőtt év elején. Ezzel szemben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak havi alapon átlagosan nem változtak. Decemberhez képest a vaj vagy a zöldségek drágulását ellensúlyozta a sertéshús, liszt, kenyér árcsökkenése. A szolgáltatások esetében azonban megkezdődhettek az átárazások.   

A cikk teljes változata itt olvasható