A magyarok ezért sem támogatják Ukrajna csatlakozását

A magyar kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben. A konzultáció tizenegy kérdése közül egy az ukrán génmódosított gabona behozatalára vonatkozik, miután az Európai Unió megnyitotta a határokat a génmódosított ukrán gabonaszállítmányok előtt, amely nehéz helyzetbe hozta a kelet-európai országok piacait. Fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok ebben a kérdésben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek vagy sem az ukrán termékek beengedésével.

A magyarok döntő többsége (87 százalék) szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket, és mindössze 5 százalék tartja azt elfogadhatónak. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége (62 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, és ennek egyik lehetséges oka a génmódosított ukrán mezőgazdasági termékek beengedésével szembeni nagy arányú egyet nem értés.

Politikai hovatartozástól függetlenül többségben vannak azok, akik ellenzik a határok megnyitását az ukrán szállítmányok előtt, a kormánypártiak körében (97 százalék) egységes véleményen vannak, de a baloldali szavazók (75 százalék) körében is a tiltakozók egyértelmű többsége látható. A radikális jobboldali Mi Hazánk ellenzéki szavazóinak 84 százaléka szintén elutasítja a határok megnyitását az ukrán génmódosított termékek előtt.

Nincs olyan kiemelt társadalmi csoport nem, kor, végzettség és településtípus alapján, amelyben az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékek Magyarországra engedését a többség támogatná. Még a felsőfokú végzettségűek és a fővárosiak négyötöde (82-82 százalék) is tiltakozik a brüsszeli vezetés javaslata ellen.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása december 4-6. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.

A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk (69 százalék) ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük (74 százalék) pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is.

A magyar kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben. A konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik. Az Unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amelyet a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket. Ezen felül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná. Fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok ezekben a kérdésekben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek vagy sem az uniós javaslatokkal.

Míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az Európai Uniós forrásokhoz, s csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

Nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége (94 százalék nem ért egyet) a kérdésben, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak. Tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, s csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is. A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele.

Minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.

A magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal. A magyar kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százaléka) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék). A Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.

Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával.