Szijjártó: Nem lesz előrelépés a fegyverszállítások finanszírozásában

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk a következő négy évben 20 milliárd eurót fordítana az ukrajnai fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne – írja a Ripost.

– Ezzel mit is mond az Európai Unió? Hogy négy évig még úgyis háborús berendezkedés lesz. Tehát most már nem csupán rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békében, hanem már hosszú távon is háborús berendezkedést vizionál Európának – mondta.

 – tette fel a kérdést.

Aláhúzta: az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy ezen konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, s minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma. – Ezért azt kérjük Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól és Washingtontól is, hogy fegyver helyett inkább békét hozzanak a szomszédunkba – jelentette ki.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, de a kormány ehhez nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t.

– Sem az eddig blokkolt 500 millió euró, sem a most előhozott 20 milliárd euró kapcsán nem vagyunk hajlandók semmifajta tárgyalásra mindaddig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján van – szögezte le.

– Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, hogy elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. Most is kérnek 20 milliárd eurót a fegyverszállításokra, így 70 milliárd euróról beszélünk, és sehol egy elszámolás, egy kimutatás az eddig elköltött pénzekről – tette hozzá.

Illetve azt hangsúlyozta, hogy tavaly a száz legnagyobb nyugati tulajdonú vállalat 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett be Oroszországban, eközben az orosz bankpiacon 0,16 százalékos részesedéssel bíró OTP felkerült az ukrán feketelistára. A miniszter kitért arra is, hogy egyes résztvevők némileg kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan. Kiemelte: a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében, s nem az, hogy a terményeket eladják Közép-Európában.

 – közölte, rámutatva arra, hogy Magyarország még infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott az átrakodási kapacitás bővítésére.

– Magyarország továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék, és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat – húzta alá.

Szijjártó Péter a tagállami vétójog felszámolását célzó európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a szerződések értelmében a stratégiai ügyekben minden félnek egyet kell érnie a döntésekkel.

– És azok, akik rajtunk az európai értékeket kérik számon, azok, akik rajtunk jogállamiságot, szerződések tiszteletben tartását kérik számon, azok most hirtelen érdekből fakadóan minden gond nélkül átírnák a szerződéseket – fogalmazott. Hasonlóan reagált a jövő évi magyar soros EU-elnökséggel szembeni tiltakozások ügyére is, mondván, hogy a rotálódó tisztség sorrendje meg van határozva előre. – És ezek a szabályok semmit nem mondanak arról, hogy egyet kell értenie a soros elnökségnek a nagy tagállamok által diktált ügyek valahány százalékával vagy a liberális mainstream minden mozdulatával. Az Európai Unió erről szól, többfélék vagyunk – mondta.

Magyarország minden támadás, bírálat, hazugság és álhír ellenére továbbra is az ukrajnai béke mellett fog érvelni, ugyanis minél később ér véget a háború, annál több ember fog meghalni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének ülésén kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai helyzettel foglalkozó vitán közölte, hogy olyan nemzetet képvisel, amely több mint ötszáz napja a háború szomszédságában él, amely már eddig is óriási árat fizetett a konfliktusért, amelynek tagjai meghalnak a harcokban.

 – szögezte le.

Felszólalásában aláhúzta, hogy a háborúról mindenki vagy majdnem mindenki hasonlóan gondolkozik. – Ezt a háborút el kell ítélni. A háború rossz, brutális, és ezért meg kell állítani, mert emberek halálával, pusztítással, rombolással jár – hangsúlyozta.

Kiemelte: a nemzetközi politika immár több mint egy éve csak arról szól, hogy mit gondol a világ erről a háborúról, pedig itt lenne az ideje arról is beszélni, hogy ki mit gondol a békéről, hogyan lehetne elérni azt, mi lehetne a megoldás.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldás nem a harctéren, hanem kizárólag a tárgyalóasztalnál keresendő.

– mondta.

Rámutatott, hogy bár egyesek szerint még túl korai lenne megkezdeni a tárgyalásokat, véleménye szerint ez már tegnap is késő lett volna. – Akik a tárgyalások későbbi megkezdése mellett érvelnek, azok azt kockáztatják, hogy több ember hal meg, több gyerek veszíti el az apját, illetve az újjáépítés is hosszabb és sokkal drágább lesz – közölte. Ennek kapcsán pedig méltatta a békés rendezést célzó erőfeszítéseket, például a Vatikán, Törökország, Kína és az afrikai államok részéről.

– Jó lenne, ha az ENSZ platformként szolgálhatna az ilyen párbeszédre – jelentette ki.

A miniszter ezután kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok a távoli fegyveres konfliktusok esetében mindig a békés megoldás, a párbeszéd pártján vannak, a kontinensen a fősodor ezzel szemben Ukrajna vonatkozásában teljesen eltérő állásponton van. – Miért nem vagyunk képesek ugyanazt mondani, mint amikor Európán kívül zajlanak háborúk? – tette fel a kérdést. Majd nevetségesnek nevezte a magyar kormányt a szolidaritás hiánya miatt számonkérő hangokat, és emlékeztetett rá, hogy már több mint 1,1 millió menekült érkezett hazánkba Ukrajnából.

 – szögezte le.

Illetve élesen visszautasította a kioktatásokat, mondván, hogy a magyarok 1956 után tisztában vannak azzal, hogy milyen a szabadságért harcolni a túlerővel szemben.

Végül pedig sajnálatát fejezte ki a fekete-tengeri gabonamegállapodás összeomlása miatt, és aláhúzta, hogy ez destabilizálhatja az amúgy is törékeny helyzetben lévő országokat, ami pedig újabb migrációs hullámokkal és így a terrorfenyegetettség erősödésével járhat. Hangsúlyozta: a közép-európai tranzit fokozódni fog, ennek érdekében Magyarország infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott, a kormány kész a gabona eljuttatásában segíteni, amennyiben az nem a térségben fog piaci zavarokat okozni.

– Kívánom, hogy több párbeszéd legyen a békéről, mint a fegyverszállításokról. Mi a szomszédságban reméljük, hogy a közeljövőben olyan szomszédunk lesz, amelynek nem kell szenvednie a háborútól – összegzett.