Óriási meglepetést okozott a kutatóknak egy fehér törpe

A tudósokat is meglepte az az újonnan felfedezett csillag, amelyre a Hattyú csillagképben bukkantak több mint ezer fényévnyire a Földtől, mivel két oldala teljesen különböző.

A kétarcú római isten után Janusnak elnevezett csillag egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből, a másik pedig kizárólag héliumból áll. Efféle kettősséget hordozó magányos csillagot korábban nem sikerült még észlelni - mondta el a kaliforniai műszaki egyetem asztrofizikusa az Astornomy Now folyóiratnak.

- fogalmazott Ilaria Caiazzo. 

A fehér törpék nevüket onnan kapták, hogy ragyogó fehér fényt bocsátanak ki, mivel extrém magas a felszíni hőmérsékletük. A csillagfejlődés végső fázisában vannak, amikor méretük nagyjából a Földéhez hasonlóra zsugorodik, miközben tömegük még mindig a Napéval egyezik meg, ezért a sűrűségük hatalmas. Az intenzív gravitációs mező hatására a nehezebb elemek a magba süllyednek, a könnyebbek pedig lebegnek, a kétrétegű légkört általában a héliumréteg fölött egy vékony hidrogénréteg alkotja. Amikor a csillag hőmérséklete 30 ezer Celsius-fok alá hűl, a vastagabb héliumrétegben buborékok képződnek, a hidrogénréteggel keveredik, ami felhígul és eltűnik a szem elől.

A mostani furcsa felfedezést a csillagászok annak tulajdonítják, hogy aszimmetrikus lehet a Janus mágneses mezője, és ha az egyik oldalon erősebb, az korlátozhatja a héliumrétegben történő buborékképződést. A mindeddig egyedülálló jelenségre úgy lettek figyelmesek, hogy a csillag gyors fényváltozásokat produkált. Kiderült, hogy negyedóránként fordul meg a tengelye körül, és az egyik fele fényesebb, mint a másik. Ezután jöttek a spektrometriás elemzések, amelyek kimutatták a kétféle összetételt, ami példa nélküli az eddig megvizsgált csillagok esetében.