Egy nagy, ingyenes műjégpályává változott Budapest: háborognak a fővárosiak az életveszélyes utak miatt

"A közösségi közlekedés zavartalan volt"

Megkérdeztük a főpolgármestert, miért váltak korcsolyapályává a főváros útjai. Választ a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FKF Köztisztasági Divízió sajtótól kaptunk, amit szó szerint közlünk: 

"Tájékoztatjuk, hogy Budapesten kedd hajnalra a nedvesség - a levegő plusz 2-3 Celsius fokos hőmérséklete ellenére – az intenzív hideg szél hatására ráfagyott a burkolatra. A lefagyás az OMSZ prognózisának ismeretében Társaságunkat nem érte váratlanul. Munkagépeink már az éjszaka folyamatosan végezték fő- és közösségi közlekedési útvonalak preventív szórását. A nappali műszakban 32 szóró munkagéppel folytattuk a síkosságmentesítést. A főutak síkosságmentesítését a reggeli csúcsforgalom előtt befejeztük, a munkát a mellékutak szórásával folytattuk. 

Munkavégzésünk eredményeként a prioritásként kezelt közösségi közlekedésben fennakadás sehol nem volt.

A budai, magasabban fekvő hegyvidéki mellékutcák síkosságmentesítését folyamatosan végezzük.

A Társaság Budapest több mint 5000 kilométer hosszúságú szilárdburkolatú úthálózatának takarítását a jogszabályban meghatározott, szigorú prioritási sorrendben végzi:

• a hidak, felüljárók,
• a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető út,
• a Budaörsi út (M1, M7), M3-as, M5-ös autópályák,
• a fő közlekedési utak fővárosi bevezető szakaszai,
• az autóbuszvonalak hegyvidéki szakaszai,
• egyéb autóbusz- és közösségi közlekedési útvonalak,
• a kórházakhoz, rendelőintézetekhez, a lakossági ellátást biztosító logisztikai bázisokhoz vezető utak.

A mellékútvonal-hálózaton csak a főutak rendbetétele után kezdődhet meg a munkavégzés. 

Ki kell emelnünk, hogy a fővárosban a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás többszereplős feladat. Az ingatlanok előtti járdák síkosságmentesítése az ingatlanok tulajdonosainak, üzemeltetőinek kötelessége, társasházak esetében a lakóközösség köteles gondoskodni az épület előtti járdaszakasz takarításáról.

Mit tehet, hogy kártérítést kapjon, akit baleset ér?

Fontos tudni, hogy a balesetet, sérülést szenvedőnek kell bizonyítania, mikor és hol történt az eset, ahogy a felelős felkutatása is az ő feladata. Éppen ezért a baleset után érdemes minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. Célszerű tanúkat keresni, nyilatkozataikat rögzíteni, fényképezni, videózni. Ha komolyabban megsérül, értesíteni kell a mentőket, rendőröket. Az ilyenkor kapott orvosi dokumentumokat és a rendőrségi jegyzőkönyvet meg kell őrizni. Ha mindez megvan, akkor a kártérítés, sérelemdíj iránti igényt és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat írásban kell benyújtani, első körben az érintett önkormányzathoz, vagy egy megállóban történt esésnél az érintett közlekedési vállalathoz.