Bakondi György: folyamatosan nő a határsértők száma

Bakondi György a növekedést érzékeltetve elmondta, hogy 2021-ben 122 239 határsértőt fogtak el, ami napi átlagban 335 embert jelentett. Emellett embercsempészés miatt tavaly 1924 embert fogtak el az előző évi 1277-tel szemben, ami szintén jelentős növekedést mutat.

 - közölte Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó elmondta: a határőrizeti feladatokban mintegy 500 fegyveres biztonsági őr és 13 476 polgárőr is részt vett. Nőtt a külföldi erők létszáma is a szerb határszakaszon, Ausztria október 7-ig 52, azóta 70, Törökország 50, Csehország 237, Szlovákia pedig 39 rendőrrel segíti a munkát. Bakondi György jelezte: tavaly 706 magyar rendőr teljesített külföldön határőrizeti feladatokat, közülük 40-en Szerbiában, 349-en Észak-Macedóniában, 317-en pedig az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) kötelékében szolgáltak.

 - ismertette.A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: Magyarországon változatlanul permanensen növekszik a határsértők száma, az ország továbbra is a balkáni útvonal fő irányába esik. Az ide érkezőket jellemzően embercsempészek segítik és nem rendelkeznek okmányokkal.

Bakondi György gyakorinak nevezte a migránsok és embercsempészek által elkövetett erőszakos cselekményeket, köztük a felfegyverkezve történő határsértést. Tipikussá vált a fiatal férfiak általi csoportos elkövetés, és nemzetközileg is veszélyes személyek jelentek meg térségben.

Hozzátette: a szervezett bűnözés teljes "módszertana" tapasztalható volt tavaly, sőt a szerb oldalon az embercsempészcsoportok közti területfelosztás, és az ezekkel kapcsolatos fegyveres összetűzés is megjelent. A belbiztonsági főtanácsadó tájékoztatása szerint a migránsok tavaly 265 esetben támadtak meg magyar járőrt a szerb határszakaszon, ebből 169-ben járművet, 43-ban műszaki berendezést rongáltak meg. A támadásokban 12 rendőr és 29 katona sérült meg a magyar határ őrizete közben - közölte Bakondi György. Kitért arra is, hogy Belgrádban 46 esetben nyújtottak be menekültkérelmet, közülük tízen menekült, húszan oltalmazotti státuszban részesültek, tizenhárom esetben pedig azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a benyújtó ismeretlen helyre távozott.

Az európai migrációs helyzetről Bakondi György elmondta: változatlan a három fő irány - az olasz, a spanyol és a balkáni -, és mindhárom útvonalon nőtt a migráció mértéke. Az illegális migránsok több mint fele tengeri útvonalon érkezett tavaly Európába, a legtöbben Tunéziából, Egyiptomból, Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból.

A balkáni útvonalon főként afganisztáni, szíriai, pakisztáni, marokkói és indiai migránsok érkeztek a magyar határhoz. Ezen az útvonalon a belbiztonsági főtanácsadó kulcsfontosságúnak nevezte Törökországot, ahol csak a regisztrált illegális bevándorlók között 3,6 millió szír és 400 ezer máshonnan érkezett ember tartózkodik, és folyamatos a kiáramlás az Európai Unió felé.

Közlése szerint a török hatóságok falat építettek a szír és iráni határon is, és már 560 ezer szír állampolgárt telepítettek vissza Szíriába, a központi kormányzat által ellenőrzött területekre. Bakondi György rámutatott arra is, hogy az EU migrációs politikájában tavaly nem történt érdemi változás.

Szólt arról, hogy az ukrajnai háború elől menekülve tavaly 1 025 667 ember érkezett Magyarországra, közülük menekültkérelmet 210-en adtak be, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást 186 756-an kérelmeztek, menedékes kérelmet 33 182-en nyújtottak be. Kijelölt szálláson a magyar hatóságok 13 472 embert helyeztek el, kórházi kezelésben pedig 674-en részesültek.

A belbiztonsági főtanácsadó információi szerint egyre nő a menekültek száma az ukrán-magyar határon, emellett folyamatos illegális migrációs nyomás várható a szerb szakaszon is 2023-ban. Horvátország schengeni csatlakozása azonban módot ad arra, hogy erőket, eszközöket csoportosítsanak át a szerb határszakaszra - fűzte hozzá, kiemelve, hogy már több mint ezer határvadász teljesít szolgálatot a határon.