Szenzáció: a Marson is járhatunk Egerben és Kalocsán

Elmentem Kalocsára, 200 év és ott vagyok! Akár ezt is mondhatnák az alföldi város lakói, hiszen ők az egyik olyan magyar település az öt közül, amelyről krátert neveztek el a Föld szomszédságában lévő bolygón. A Mars a Naprendszer negyedik bolygója a sorban, nagyon változatos felszínnel. Vörös színe miatt könnyen kiszúrható az éjszakai égbolton, különösen ha a keringés miatt közelebb van hozzánk, mint az átlagos 225 millió kilométeres távolság.

Fényképekből formálnak térképeket a bolygókhoz

Mielőtt felfednénk az elnevezések hátterét, nézzük meg, mi kell ahhoz, hogy bármilyen bolygórészt elnevezzenek? Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára azt mondta, ehhez komoly kutatásokra, alapos feltérképezésre van szükség.

– A bolygókat a legtöbb esetben űrszondák vizsgálják meg, már a 70-es évek vége óta. Szerencsére, a mai szerkezetek már olyan fényképeket küldenek a Földre, amelyekből részletes térképeket készítenek a tudósok. Ezek, illetve a helyszíni vizsgálatok segítenek abban, hogy minél jobban megismerjük a világűr egyes égitestjeit - mondta a Borsnak a csillagász. Persze, ez nemcsak a Marsra, hanem többek között a Merkúrra és a Vénuszra is érvényes: előbbi bolygó jól feltérképezett, ám a Vénuszt csak úgynevezett radarvizsgálatokkal sikerült megvizsgálni, olyan vastag felhőréteg borítja.

Nemzetközi bizottság dönt a nevekről

Mivel a térképek a szakemberek rendelkezésére állnak, nincs akadálya annak, hogy különböző krátereket, hegyvonulatokat elnevezzenek. Erről pedig egy szakmai bizottság, a Nemzetközi Csillagászati Unió dönt.

– 1976-ban neveztek el először bolygókon különböző régiókat, utoljára viszont tíz éve volt nagyobb elnevezési dömping - magyarázta Mizser Attila. – Úgy tudom, 100 ezer főnél kisebb városokról nevezhetnek krátereket a Marson, de hogy erre ki tesz javaslatot, vagy ki jelöli ki ezeket a településeket, nem tudjuk. Az Uniónál létezik erre egy bizottság, aki az égitestek és különböző formációk nevéről dönt, szigorú, de nem világos elvek mentén - tette hozzá a csillagász.

Sok kráterre lehetünk büszkék

A főtitkár arról is beszélt, nem csak a Marson vannak magyar illetőségű helyek.

– A vörös bolygó esetében településekről neveznek el térségeket. A Hold részeit, és az eddig felfedezett kisbolygókat ismert emberekről, személyekről, ám fontos kritérium, hogy politikusokról nem kaphat semmilyen terület vagy kisbolygó elnevezést - mesélte a csillagász. A Holdon 17 magyar tudósról vagy ismert emberről neveztek már el krátert, többek között Eötvös Lorándról vagy Neumann Jánosról.

– A Vénuszon például csak nőkről nevezhetnek el bolygórészeket, itt hét magyar érintettség van, többek között van egy Tünde nevű kráter, de Balázs Júlia csillagász és Jászai Mari-díjas színésznő után is neveztek el egy-egy krátert. A Merkúron a művészet uralkodik, így itt Bartók Béla, Jókai Mór és Liszt Ferenc viseli a magyar illetőségű mélyedések nevét - zárta Mizser Attila.