Csak ennyit kell tenni és rögtön mellénk szegődik újévben a szerencse

Az óév búcsúztatásához számtalan hiedelem kapcsolódik, amiből később hagyomány lett. 

A legtöbb a bőségről, a jólétről, a szerelemről a szerencséről és a szerencsétlenségről szól. Ezúttal a szerencsés újévvel kecsegtető babonákat, hagyományokat gyűjtöttük össze.

Mióta szilveszter a szilveszter?

Az ünnep I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335. december 31-én hunyt el Rómában. Szilveszter napja eleinte december 24-e volt, később január 6-a, végül 1691-ben XII. Ince pápa január elsejére tette, azóta ezen a napon ünnepeljük.

Milyen régi szilveszteri babonákról tudunk?

A régi magyar babonák szerint érdemes volt ételt hagyni az új évre is, mert akkor nem szenvedtek hiányt az emberek, nem úgy az, aki mindenét felfalt 31.-én. Halat a folyóval övezett településeken szabadott csak enni, amiről úgy tartották, szerencsét hoz. Aki távol lakott a víztől pont az ellenkezőjére számíthatott: ha halt evett, elúszott a szerencséje.

 Az ételeken kívül a legtöbb babona a házasság körül forgott. Például régen úgy tartották, hogy a lencsefőzelékbe főzött mandulaszem megtalálója a következő esztendőben biztosan férjez megy, megnősül. Szokás volt még kora hajnalban friss vízzel mosakodni, hogy egész évben egészségesek legyenek az emberek, orvoshoz menni vagy orvost hívni viszont tilos volt december utolsó napján. Az állatok ilyenkor bőségesen adtak enni, a zsebekben és polcokon pedig kötelező jelleggel lennie kellett valaminek, biztosítva ezzel a bőséges új esztendőt.

Új keletű babonák

Manapság úgy tartják a babonásabbak, hogy nem szabad nagy értékű tárgyat venni szilveszterkor, mert akkor egész évben kiadások várnak ránk. A szemetet is tilos levinni éjfél előtt, mert azzal a szerencsénket is kidobjuk. Helyette inkább mindenki tartson magánál malacos képet, kabalát, ami bőséget és boldogságot hoz a babona szerint. Az üzletemberek, üzletasszonyok egyenek gyümölcsöt a gyümölcsöző megállapodások reményében, és mindenképp legyen pénztárcájukban egy nagy értékű bankjegy.

Ma is élő hagyományok

• A régi, de még ma is tartott hiedelmek szerint kötelező ilyenkor disznót enni, de annak csak a farkát, fülét és csülkeit. Ezek ugyanis kitúrják a szerencsénket.
• Az új évben először lencsét, kölest vagy rizst kell enni, mert így biztosan nem ürül majd ki a pénztárcánk. Ebben az is segíthet még, ha a lencséhez egy új, egész kenyeret kezdünk meg.
• Az életünk fonalát a jó hosszúra nyújtott rétes elfogyasztása növeli, a benne lévő jó sok töltelék pedig az anyagi helyzetünknek kedvez. Arról nem is beszélve, hogy úgy tartják, aki újévkor édeset eszik, annak az egész új éve édes lesz.

Más országokban ez hoz szerencsét

A mexikóiak és kubaiak 12 szem szőlőt esznek éjfélkor, Svájcban pedig nem pezsgővel, hanem 12 korsó sör elfogyasztásával garantálják a szerencsés újévet maguknak. A fehéroroszok 12 darab papírra írják fel az újévi jókívánságaikat, amit pontban éjjeli 12 órakor elégetnek. A görögök felhúznak minden órát, a szlovákok pénzt tesznek az asztal alá, a bajorok pedig valamilyen szent tárgyat a paplan alá, hogy az új év békés, boldog és bőséges legyen.