66 évvel ezelőtt fogták el a forradalom hősét, Tóth Ilonát

Napra pontosan 66 évvel ezelőtt, november 19-ről, 20-ra virradóan fogták el és tartóztatták le Tóth Ilonát, az 1956-os forradalom hősét, eleinte röplapterjesztés miatt, majd azzal vádolták meg, hogy társaival megölt egy ÁVH-snak hitt rakodómunkást, Kollár Istvánt. A per szerint a 24 éves orvostanhallgató az önkívületi állapotban lévő férfinak injekciót próbált beadni, majd elhagyta helyiséget, magára hagyva a férfit két társával. Mikor visszatért, a férfi már valószínűleg halott volt és a halál beálltának bizonyosságáért, egy késsel szíven próbálta szúrni, de elvétette. Az ügy óriási nyilvánosságot kapott, ugyanis a kádári propaganda ezzel az esettel szeretett volna példát statuálni az ellenforradalomnak titulált felkelésért, hogy az emberek lássák, egy olyan „lázadó” személy „gyilkolt”, akinek az életmentés lenne a feladata.

Kikényszerítették a vallomást

Tóth Ilona a tárgyalások során beismerte a gyilkosságot, tettéért pedig halálra ítélték: 1957. június 28-án a Kozma utcai Gyűjtőben akasztották fel. Halála azóta is számtalan kérdést vet fel. Ha nem ő követte el a gyilkosságot, akkor miért ismerte el? Kikényszerítették a vallomását vagy valakit védeni akart? Egy szigorló orvos, hogy szúrhat a szív mellé?

– Az akkori kommunista rendszerben bevett szokás volt, hogy előre megkomponálták a pereket, ez az úgynevezett koncepciós eljárás. Ezért van ennyi ellentmondás Tóth Ilona kapcsán – fogalmazott a Borsnak László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze, aki kiemelte: az akkori felvételeken is látszik, hallatszik, hogy nem minden részlet stimmel a 24 éves medika vallomásában. – Amikor felteszik neki a kérdést, hogy szúrhatott szigorló orvosként a szív mellé, akkor csak annyit mond: „kapkodtam”. Nos, a véleményem szerint szigorló orvosként bármennyire kapkod valaki, egy olyan szervet, mint a szív, eltalál. Az egész tárgyalás alatt habozik, gondolkodik, hogy mit is kell mondania, mi volt az előre megbeszélt szöveg. Úgy gondolom, ezek a momentumok nagyon beszédesek, azt támasztják alá, hogy kikényszerítették a vallomást.

Kegyetlen vallatási módszerek

Az akkori kommunista rendszer nem válogatott az eszközökben, ha az volt a célja, hogy kicsikarjon egy vallomást. Sem fizikai, sem pedig pszichés bántalmazásoktól nem riadtak vissza. Tóth Ilona esetében talán utóbbi történhetett, ugyanis külsérelmi nyomok nem voltak rajta a tárgyalások során.

– Nagyon kreatívok voltak akkor is, ha mentális kínzásról volt szó. A zsarolás mellett olyan módszerektől sem riadtak vissza, mint a csap alá tétel. Ennek az volt a lényege, hogy a fogva tartott fejét leborotválták, majd egy csöpögő csap alá tették, és adott ideig minden másodpercben rácseppent a fejére a hideg víz. Ez teljesen őrületbe tudta kergetni az embert. Tudjuk, hogy az alvásmegvonás könnyen halálhoz is vezethet. A különböző kínzóeszközöket a Terror Háza Múzeumban is láthatják az ide érkezők. A tornateremnek nevezett helyiségbe, ha bekukkant a látogató, akkor egy Kádár János idézetet olvashat, amely így szól: „Minden eszközzel kell tudni ütni”, mellette pedig a tényleges „fegyverek”, amelyekkel kínozták az áldozatokat, illetve azt a csapot is meg lehet tekinteni, melyről imént beszéltem – tette hozzá László Bernadett.

Nem gyilkos, hős volt

Tóth Ilonát a rendszerváltoztatás után már nem gyilkosként aposztrofálták, hanem az 1956-os forradalom valódi hőseként, aki orvosként számtalan a hazájáért harcoló sebesülten segített. S bár 1990-ben a Legfelsőbb Bíróság még elutasította Tóth Ilona testvérének kérését, miszerint vizsgálják felül az 1956–57-es bírósági eljárást, 2001 februárjában a Fővárosi Bíróság a Tóth Ilona elleni 1957-es eljárást semmisnek nyilvánította. Azóta a Budapest 16. kerületében található szülőházából emlékházat hoztak létre, emellett pedig több szobrot is állítottak a tiszteletére.

– A Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületénél található az egyik, valamint Bajcsy-Zsilinszky Kórház kertjében is áll egy Tóth Ilona mellszobor. Utóbbi avatásán a nemrégiben elhunyt Wittner Mária mondott beszédet, a Terror Háza Múzeum nevében pedig magam is részt vettem azon az eseményen – zárta a Terror Háza Múzeum történésze.