Röszkei csata: 7 éve migránsok törték át a határt

Migránsok egy csoportja 2015. szeptember 16-án szerda délután szerb területről indulva megrongálta a röszkei átkelő kerítését, majd összecsapott az államhatárt védő rendőrökkel – röpítette szét a képekkel és videókkal illusztrált hírt a világ számos hírügynöksége.

A támadás célja és menete

Várható volt, hogy történni fog valami, ugyanis a kormány 2015. június 17-i döntése értelmében július 13. és szeptember 14. között a magyar–szerb zöldhatáron műszaki határzár épült, melynek átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett törvény értelmében bűncselekménynek minősült.

Szeptember 15-én reggelig mintegy 300-400 migráns gyűlt össze a Röszke–Horgos régi határátkelőhely szerbiai oldalán. A magyar rendőrség biztonsági okokból délben lezárta az átkelőt, mert a szerb oldalon a feltorlódott csoport elzárta a közutat, így a járműforgalom elakadt.

Szeptember 16-án délelőtt már több ezren táboroztak le a közúti és az autópálya-határátkelő közötti területen és a környéken. Dél körül a migránsok felszólították a rendőröket, hogy vagy beengedik őket, vagy áttörik a kaput.

Délután fél három körül egy pár száz fős csoport hangosan követelni kezdte, hogy engedjék be őket Magyarországra. A magyar hatóságok arabul is próbálták megnyugtatni a tömeget, de sikertelenül. A demonstráció hamarosan erőszakossá vált: néhány agresszív hangadó vezetésével a szerb oldalon a migránsok áttörték a határt lezáró kaput, ezért könnygázzal fújták le őket, mire válaszul a támadók kődarabokkal, botokkal, betondarabokkal és a segélyszervezetek által odavitt vizespalackokkal dobálták a rendőröket. A rendőrség könnygázt és vízágyút használt.

Időközben több száz migráns indult el rohanva az új röszkei átkelőtől az összetűzés helyszínére, mert úgy értesültek, hogy ott kinyitották a határt. A szerb rendőrök nem intézkedtek, hagyták, hogy a támadók minden kezük ügyébe akadó tárggyal dobálják a rendőröket. Fél hat körül mintegy ezer migráns a röszkei oldalon is áttörte a kaput és benyomult magyar területre. A tüntetők gyermekeket és nőket is maguk elé állítva használtak pajzsként. A rendőrök, TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd visszaszorították a támadókat.18:20-kor a helyszínre érkezett 100 szerb rendőr, akik hátrább terelték a migránsokat. A feszültség hét óra körül kezdett lecsillapodni.

Az incidensben húsz rendőr sebesült meg, közülük ketten súlyosan, őket kórházba szállították.

Hazai és nemzetközi reakciók

Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott: agresszív bevándorlók egy csoportjának támadása nyomán 14 magyar rendőr szenvedett sérülést. Természetes, hogy a magyar rendőrök megvédték magukat és megvédték Magyarország területét - tette hozzá. Ha a szerb rendőrség megakadályozta volna a magyar rendőrök ellen indított támadást, nem került volna sor az erőszakos eseményekre - jelentette ki.

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a CNN hírtelevízió nemzetközi csatornájának nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte a magyar hatóságoknak a migránsokkal és menekültekkel szemben a magyar-szerb határon alkalmazott fellépését.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a tömeg gyakorlatilag ultimátumot intézett a határkaput őrző magyar rendőrséghez, azzal, hogy ha nem engedik be őket Magyarországra, akkor áttörik a kaput. "A hatóságok sehol a világon nem engednek ilyen ultimátumnak" - mondta. Hozzátette: a legmegrázóbb jelenet az volt, amikor a tömeg gyerekeket használt élő pajzsként, és előfordult az is, hogy a rendőrsorfal felé dobáltak gyerekeket.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a zavargásért a magyar miniszterelnököt tette felelőssé. Közölte, Orbán Viktor hónapok óta erre készült, és bizonyítani akarta, hogy igenis erőszakos menekülthullámmal állunk szembe. Nemcsak erőszakot szított, hanem erőszakot szervezett. A rendőrség ugyanis szerinte egy időre hátrébb vonta a sorfalat, kinyitotta a kaput és néhány menekültet átengedett, majd az odaérkező tömeg előtt visszazárta a kordont.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese erre úgy reagált: 

Ahmed H. ügye

A zavargás után három nappal a rendőrök Győrben elfogták a zavargás egyik feltételezett irányítóját, a szíriai Ahmed Hamedet. Hamed – a rendőrség közleménye szerint – tagja a Tabligh Jamaat(wd) (Szövetség a hit terjesztésére) elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalomnak, melyet terrorszervezetek fedőszervezetként is felhasználnak radikális személyek bizonyos országokba történő bejuttatásához. Az elfogott férfinál a saját – schengeni vízummal ellátott – útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított úti okmányt találtak. Hangadójuk, Ahmed H. hangosbeszélőn keresztül skandálva először két órát, aztán már csak öt percet adott a magyar rendőröknek, hogy teljesítsék követeléseiket.

Ahmed H.-t a bíróság 2018. szeptember 20-án jogerősen öt év börtönre ítélte, azzal, hogy leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett tíz évre kiutasította Magyarországról. A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. Az Amnesty International (AI) szerint az igazságszolgáltatás megcsúfolása, hogy Ahmed H.-t elítélték társtettesként elkövetett terrorcselekményért.

Az amerikai külügyminisztérium is közleményben sürgette a magyar kormányt, hogy független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét.

Végezetül Ahmed H.-t a Ciprusi Köztársaságba toloncolták ki, mivel korábban családjával ott élt és vállalkozása is volt az országban.

A röszkei csata évfordulójáról Orbán Viktor is megemlékezett közösségi oldalán

(Ripost)