Míg kis hazánkban a locsolkodás és a tojásfestés kötődik a húsvéthoz, a norvégok többsége garantáltan bekuckózik egy jó krimivel. Vagy többel.
A híres bergeni vasútvonal, mely a húsvéti regény címébe is belekerült
Forrás: Shutterstock
Ahány ház, annyi szokás – mondják, és bizony ez az országokra és a néphagyományokra is igaz. Míg Magyarországon húsvétkor mindenki tojást fest, locsolkodik – vagy épp a locsolók elől menekül –, ajándékot rejt el vagy épp keres, addig Norvégiában aki teheti, elvonul egy kis vityillóba egy pár síléccel, valamint pár bűnügyi kötettel, esetleg a Netflixen kezd bele egy krimisorozatba. A lényeg: a skandináv krimik húsvétkor kerülnek a leginkább előtérbe.
De hogy alakult ki ez a norvégok számára teljesen természetes, mások által viszont ferde szemmel és értetlenkedve szemlélt húsvéti szokás? Azt hihetnénk, ilyen hóbortok egész biztosan az elmúlt pár évtized szüleményei, ez azonban hatalmas tévedés: ha meg akarjuk ismerni a húsvéti krimiolvasás eredetét, akkor egészen pontosan 99 évet kell visszamennünk a múltba!
Az egész történet 1923 elején kezdődött, amikor is két fiatal, tehetséges, ámde alaposan legatyásodott író, Nordahl Grieg és Nils Lie úgy döntött, írniuk kellene egy bestsellert. Igen ám, csak ehhez nem elég teletölteni párszáz oldalt, rá is kell venni az embereket, hogy a könyvet megvegyék. Kiadójukkal közösen kitaláltak valamit, ami mai szemmel nézve is megsüvegelendő: egy héttel húsvét előtt indították el kampányukat az egyik legnagyobb norvég napilap, az Aftenposten címlapján.
Kirabolták a bergeni vonatot az éjjel
– olvashatta mindenki, aki kezébe vette a napilapot, nem is sejtve, hogy nem egy valós bűntény szalagcímét látják, hanem a két szerző könyvének hirdetését. Mondanunk sem kell, a krimi nem épp szokványos reklámja olyan jól sült el, hogy nem csak valósággal elkapkodták a megjelent könyvet, de a többség szerint ettől az átveréstől datálódik a norvégoknál a húsvét és a bűnügyi regények összefonódása – mely a mai napig tart, és köszöni, jól van!
(Via)
Nemcsak a locsolkodás a húsvét erotikus szimbóluma – legalábbis a falusi néphagyományban. A tojásadás és a fenyőágállítás is tele van titokzatos szerelmi üzenetekkel.
