Valentina néni reménykedett benne: a II. világháború után többé nem kell már menekülnie

Valentina néni egy tisztességben megöregedett asszony. Túlélte a II. világháborút, és bízott benne, hogy többé nem éri hasonló borzalom a történelemben. A nyolc évvel ezelőtti, krími eseményeket messziről, az újságokból figyelte: még akkor sem hitte, hogy egy napon ismét menekülnie kell.

– Aznap, amikor az oroszok megtámadták Harkivot, éppen a kutyámat ápoltam. Vizet forraltam neki, hogy fertőtlenített kendőkre fektethessem az újszülött kiskutyákat. Egész éjjel a kedvencem mellett voltam, míg végül beindult a szülés. Egymás után 7 pici jött a világra! Éppen arra gondoltam, milyen csodálatos, hogy több új élet érkezik a Földre a szemem láttára, amikor a családom kizökkentett az örömből. Közölték, hogy úgy, ahogy vagyok, indulnom kell, mert éppen van egy kis fegyverszünet, és nem várhatjuk meg, hogy újra lőjenek. Nagy bánatomra ott kellett hagynom a kiskutyákat! Remélem, az otthon maradt férfiak a gondjukat viselik – mondta Valentina néni, akivel Záhonyban beszélt kollégánk.