origo.hu
Az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe világszerte az ENSZ statisztikája szerint. Magyarországon évente körülbelül 1,8 tonna élelem landol a kukában vagy a megsemmisítőben. Valamit tenni kellene ez ellen!
Az az élelmiszermennyiség, amit később kidobnak, a világon 1,4 milliárd hektár földön terem meg, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. A jelenlegi élelmiszerpazarlás komoly környezeti problémákat okoz – közölte a Klímapolitikai Intézet. A pazarlás visszaszorításával sokat tehetnénk a környezetvédelemért is.
Sok étel úgy kerül a szemétbe vagy a megsemmisítőbe, hogy valójában felhasználható volna, ha a kereskedőktől vagy az éttermektől még idejében azokhoz kerülne, akik gyorsan elfogyasztják – ez azonban nem érdekük azoknak, akik csak a hasznot nézik.
A fejlett országokban fejenként 105 kiló élelmiszer megy a szemétbe vagy az égetőkbe, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában csak 8 kiló. Magyarországon a becslések szerint összesen 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, ennek a harmada keletkezik a háztartásokban, a többi a kereskedelemben és a vendéglátóhelyeken.
Franciaországban érdekes megoldást találtak erre, és sikerült is felére leszorítaniuk a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét: az élelmiszerpazarlás elleni Nemzeti Paktum többek között megtiltotta a nagy élelmiszerboltoknak és óriási kereskedőláncoknak, hogy megsemmisítsék a fogyasztásra még alkalmas élelmet, és kötelezik őket, hogy jótékonysági szervezeteknek adják oda a felesleget.
Mit jelent a lejárati idő?
Általában kétféle jelöléssel találkozhatnak a vevők az üzletekben: az egyik a „minőségét megőrzi”, a másik pedig a „fogyasztható”.
A „minőségét megőrzi” dátum azt garantálja, hogy a termék minősége – megfelelő tárolás mellett – kifogástalan marad, de ez nem jelenti azt, hogy a megadott dátum után rögtön fogyasztásra alkalmatlan lesz. A „fogyasztható” dátum már más kategória, ezt a gyorsan romló élelmiszereknél, például a joghurtoknál alkalmazzák. Ezek már másnap sem fogyaszthatók.
Ön mennyi ételt dob ki?
Kamilla: Mivel nincs helyem az ételek tárolására, mindig csak annyit veszek, amennyi el is fogy. Legfeljebb másnapra még maradhat, de akkor biztosan megeszem. Ezen kívül a minőségre figyelek, hogy ne kelljen kidobni semmit. Ha a kenyér megszikkad, csinálok belőle pirítóst. A maradékot el szoktam tenni a mélyhűtőbe.
Gabriella: Naponta vásárolok, és pont annyit, amennyi kell. Nagyon odafigyelek, hogy ne maradjon ételfelesleg. Ez az én korosztályomra jellemző. Az első dolog, amit ellenőrizni szoktam, az a szavatossági idő. Ez a legfontosabb. Ha jó a hűtőgép és helyes a jelölés, akkor ebből otthon már nem lesz gond. Kár azért az élelmiszerért, ami pocsékba megy!
Attila: Mindenből csak annyit veszek, amennyire szükségem van. Legfeljebb pékárut kell néha kidobnom, de ez is ritka, mert szívesen csinálok például bundás kenyeret. A szavatossági időt minden terméknél meg szoktam nézni. Ezt elsősorban a tejnél és a kefirnél tartom fontosnak. Ha netalán lejárt a szavatossági ideje, akkor is megkóstolom, hátha jó még.
Ez is érdekelhet
ripost.hu
Sorsdöntő változás köszönt be hamarosan a szerelmi életünkben, ez vár ránk Szegedi Erika főboszorkány szerint
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
