Megteltek a poszt-covid ambulanciák: Mentális problémákkal küzdenek a fertőzésen átesett emberek

Nem ritka a beszűkült tudatállapot

A poszt-covid jelenség már tavaly óta észlelhető hazánkban is, ezért külön ambulanciákat hoztak létre az ország több kórházában, ahol a koronavírus-megbetegedés fizikai és lelki utóhatásait is kezelik. Hamar telt ház lett a Budapesti Szent Ferenc Kórházban, még mindig fogadnak betegeket a Dél-pesti Centrumkórházban, és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, vagy a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, a poszt-covidos gyerekeket pedig a Heim Pál Gyermekkórházban kezelik. A vidéki nagyvárosok központi kórházaiban továbbra is fogadják a koronavírus szövődményeitől szenvedőket külön járóbeteg-ellátás keretében.

A poszt-covidban szenvedők olyan tüneteket tapasztalhatnak akár hetekkel, vagy hónapokkal a felgyógyulás után, mint nehézlégzés, mellkasi fájdalom és köhögés a tüdő érintettsége esetén, de okozhat a koronavírus szív- és érrendszeri panaszokat is: szívizomgyulladást, szívritmuszavart, magas vérnyomást, a szívbetegeknél pedig akár szívinfarktust. Még cukorbetegség is kialakulhat a betegség következményeként. A mentális problémák a COVID-on átesetteknél kifejezetten gyakoriak. Sokan depresszióval, szorongással, alvászavarral küzdenek, vagy beszűkült tudatállapotot észlelnek, de felléphet poszttraumás stressz is. Ezek jelentősen rontják az életminőséget. 

3-4 hónap intenzív terápia szükséges

Az ő kezelésükre nyitottak külön ambulanciát még áprilisban a budapesti Nyírő Gyula Kórház Pszichiátriai Osztályán. A terápiák sikeresnek bizonyultak, de még mindig olyan sokan jelentkeznek, hogy már csak szeptemberi időponttal tudják fogadni az újonnan érkezőket – számolt be Kéri Szabolcs, az intézmény pszichiátriai igazgatója az Indexnek. A főorvos elmondása szerint a náluk kezeltek többsége három-négy hónap intenzív terápia után túl van a betegségen. A poszt-covidosok 45 százalékának nem volt korábban pszichiátriai betegsége, ők szorongással, alvászavarral, koncentrációs problémákkal jelentkeztek hozzájuk. Az ő esetükben viszonylag rövid 10-15 alkalmas terápia az esetek 80 százalékában gyógyulást eredményezett. A mentális betegséggel küzdők esetében a covid súlyosbította állapotukat, a korábbi terápiához igazították az új kezelést. Az esetek 10 százalékában jelentkeztek olyan kognitív tünetek, mint a koncentrációs és memóriaproblémák, vagy a döntéshozatali nehézségek. A pszichoterápia mellé étrendkiegészítőket-vitaminokat írtak fel számukra.

Érdekes, hogy az időskori mentális leépülést, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia, a covid fertőzés felgyorsította.

Az ő esetükben gyógyszeres kezelésüket életmódterápiával egészítették ki, ami a kiegyensúlyozott táplálkozást, megfelelő mennyiségű alvást, és a rendszeres mozgást is magában foglalja. A járványnak pszichoszociális következményei voltak, a gyász és a bezártság sokaknak nagy lelki megterhelést okozott.

A Covid óta nagyobb teher van a pszichiátriákon, például több embert hoz be alkohol és drogproblémák miatt a mentő, mint korábban. A stroke is a betegség egyik utóhatása, de ritkán más skizofréniaszerű tünetek is előfordulnak – emelte ki dr. Kéri Szabolcs.

Befolyásolja a tüneteket a mutáció

Ahogyan a koronavírus-fertőzés sem mindig ugyanolyan tünetekkel jár, hiszen a mutánsok befolyásolják azokat, úgy a poszt-covid tünetek is mások, ha különböző mutációkról van szó.

A legtöbb poszt-covid szindrómás tapasztal mentális problémákat, de mutánsonként eltérőek lehetnek ezek a tünetek is – mondta korábban a Borsnak Prof. dr. Rusvai Miklós.

– Mindegyik variánsnál előfordulhat poszt-covid panasz, de a különbözőségek elsősorban amiatt vannak, hogy ahol megjelennek, eltérő égtájakon, földrészeken máshogy viselkednek az emberek. Például Indiában kevésbé lesz jellemző megbetegedés következtében a depresszió, mint például Európában, vagy az Egyesült Államokban. Az biztos, hogy bármelyik mutáns okozhat hosszú távú panaszokat, még a járvány lecsengése után is – magyarázta a virológus.

Most különösen kell a mozgás

Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a világjárvány úgy felforgatta az életünket, hogy azt nagyon sokan nem tudták feldolgozni. Számtalan új szabályhoz, helyzethez kellett alkalmazkodnunk, és hónapokig saját családunkból is csak néhány emberrel tudtunk találkozni. Sokan elvesztették munkájukat, anyagi nehézségeik támadtak. Mindez olyan embereknél is szorongást váltott ki, akik korábban nem tapasztaltak ilyet.
Mindannyian olyan helyzetbe kerültünk a járvány miatt, amiben még nem volt részünk – mondta korábban a Borsnak a pszichológus, aki szerint enyhébb esetekben magunkon is tudunk segíteni azzal, ha visszatérünk a vírus előtti napi rutinunkhoz, sok időt töltünk a természetben, a mozgás, sportolás jótékonyan hat a mind a fizikai állóképességünkre és mentális egészségünkre is. Beszéljük ki problémáinkat barátainkkal, családunkkal, szervezzünk szociális programokat! – tanácsolja a szakember.