Örüljön, ha csak meglocsolják húsvétkor, régen ugyanis korbácsolással serkentették a termékenységet

Már a harmadik századból vannak arról feljegyzések, hogyan ünnepelték eleink a húsvétot, és például miért hoz balszerencsét a mókus. A húsvétot megelőző pénteken vagy is nagypénteken is már többféle különös szokás alakult ki. A népszokás szerint aznap jó a gúnárral vagy a kakassal paprikát vagy borsot nyeletni, hogy a szárnyas nép szaporodjék.

Reggeli pálinka ivás

Úgy tartották, aki nagypéntek reggelén pálinkát iszik és nyáron elalszik valahol, a kígyó nem mászik a szájába. De Szeged és Szabadka vidékén a lányok a nagypénteken a fűzfa alá mentek mosakodni és fésülködni, mert akkor lehetett csak szép a hajuk - írta a hellovidek.hu.

Pilátus-égetés

A Magyar Néprajzi lexikon szerint nagypénteken, és az azt megelőző nagycsütörtökön és nagyszerdán égettek Pilátust. Ez annyit jelentett, hogy Jézust keresztre feszíttető Pilátust vagy egyes esetekben az Isten fiát eláruló Júdást jelképező rongy- vagy szalmababát készítettek és ezt verték meg vagy égették el.

Határkerülés a gonosz és a fagyok ellen

A legények és fiatal házasok a templom megkerülése után a falun is végigvonultak énekelve, közben imádkoztak a bő termő esztendőért, békéért. A legények később színes szalaggal, cifra papírokkal és hímes tojással díszített fenyő ágattűztek szerelmük kapujába. Ennek a neve hajnalfa volt. A "határkerülés" a tavaszi vetést védte meg a gonosztól, a fagy és a jégverésektől.

Húsvéti korbácsolás a termékenységért

Még mindig szokás a húsvéthétfőn locsolkodni, máshol viszont nem locsolás, hanem húsvéti korbácsolás zajlik. Mindkettő szokásnak a termékenységvarázslás a fő célja.  A legények húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, közben ezt mondogaták: 

"Keléses ne légy,

Bolhásos ne légy,

Esztendőre frissebb légy!"