Patthelyzet alakult ki az önkormányzat és a lakástulajdonosok között a Mosoly utcában

Az épület rossz műszaki állapota évtizedek óta ismert volt, mégsem újították fel. A lakók és az önkormányzat addig mutogatott egymásra, míg végül a Budapesti Kormányhivatal egy napos határidőt adott a kiköltözésére. A lakók fele másik ingatlanba költözhetett, 14 család azonban télvíz idején nehéz helyzetbe került. 

Visszás helyzet, halogatott felújítás

– A társasházzal járó kötelezettségek viselése a tulajdonosokat (lakókat) terheli. Ez azt jelenti, hogy ők kötelesek viselni a felújítások, kiadások költségeit – mondta a Metropolnak dr. Enzsöl Péter ügyvéd. A társasház döntéshozó szerve a közgyűlés, ahol a lakók szavazhatnak, véleményt cserélnek, a feladatok intézésével közös képviselőt bíznak meg.

Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. 2018-ban a közgyűlés százszázalékosan megszavazta a felújítást – árulta el egy nevét elhallgató lakó-, aki hozzátette, hogy ezzel nyomatékosították az épület rehabilitációjának igényét a szintén tulajdonos angyalföldi önkormányzat felé, azonban nem történt semmi. A lap megkereste a XIII. kerületi önkormányzatot is, ahol elmondták: az épület állapotáról tudtak a lakók, de mivel egységesen különböző okok miatt nem egyeztek bele a felújításba, így az évek alatt mégsem valósult meg.

Csak a bankkal tudnak egyezkedni a jelzáloggal terhelt ingatlantulajdonosok

A Metropol beszélt az egyik lakóval, aki most az Önkormányzat által felajánlott bérlakásba tudott beköltözni, viszont kilátástalan a helyzete, hiszen lakhatatlan ingatlanán jelenleg is hiteltartozás van. 

– Ha valakinek bankhiteles a lakása, tehát kölcsönt vett fel rá, az kötelmi jogviszony. Ő pénzt kapott, amit a meghatározottak szerint törlesztenie kell és ingatlana a fedezet. Ez azt jelenti, hogy fizetési kötelezettségét főszabályként nem befolyásolja az ingatlan állapota. Elsődlegesen a konkrét bankkal kötött szerződés pontjai irányadóak, ha tartalmaznak ilyen helyzetre rendelkezést. Ha nem, akkor érdemes leülni tárgyalni a pénzintézettel, hogy a kialakult vis maior helyzet miatt méltányossági alapon járuljon hozzá a díjfizetés felfüggesztéséhez, mérsékléséhez – mondta dr. Enzsöl Péter.

A tulajoknak kellene finanszírozni az épület bontását?

Egy biztos, az épület jelen állapotában lakhatatlan és még jó idő mire eldőlhet sorsa.

– A lakóknak mindenképpen össze kellene hívniuk egy rendkívüli közgyűlést. Az Önkormányzat, amennyiben lakástulajdonos, alapvetően ott van a közgyűlésen. Mindenképpen szükséges egy állapotfelmérés, hogy a lakások helyrehozhatóak-e vagy sem. A bontás hatósági kérdés, az Önkormányzat hatásköre a költségviselés meghatározása, jó lenne elérni, hogy a lakók ekkora trauma és veszteség után, többletköltségeket már ne viseljenek. A kérdés, hogy kié a felelősség, a ház állapotromlása kinek róható fel, volt-e olyan mulasztás, ami ehhez egyértelműen hozzájárult, esetleg figyelmen kívül hagyott felszólítás, amivel megakadályozható lett volna – tájékoztatott az ügyvéd.

Évtizedes problémák

Az épület rossz állapotáról évtizedek óta tudni lehet, azonban a 90-es években így is privatizálták a lakások egy részét. Az évek során az épület állapota tovább romlott, ami újabb intézkedéseket igényelt. 15 évvel ezelőtt az épület elkezdett süllyedni, akkor egy beton papucsot tettek alá. 2013-ban az önkormányzat és a magántulajdonosok megegyeztek az épület felújításáról, aminek a költségeit az önkormányzat előfinanszírozta volna. A ház közgyűlése viszont csak 2018-ban szavazta meg a felújítást.