Így teltek Börcsök Enikő utolsó napjai – halálos ágyán is jövőjét tervezgette

Börcsök Enikő azok közé tartozott, akiknek nagyon küzdelmes életet szánt a sors, ő mégis mosolyogva, tele reményekkel vette az akadályokat. Egészen január 28-ig, az 53. születésnapjáig. Aznap reggel egy kórházi ágyon a súlyos vesebetegséggel küzdő színésznő örökre lehunyta a szemét.

A Jászai Mari-díjas művésznő sosem titkolta betegségét. Nyíltan beszélt arról, hogy kétszer is átesett vesetranszplantáción, második jól sikerült: így 2003 óta egy halott férfi veséjével élt tovább. Tavaly augusztusban aztán jött az aggasztó hír: a színésznő bizonytalan időre újabb kezelésekre szorult, ezért még a vígszínházi szerepeit is át kellett adnia. Akkor, tavaly nyáron még optimistán nyilatkozott a Borsnak.

– Köszönöm a megkeresést, remélem, novemberben már vissza tudok menni játszani, addigra véget érnek a kezelések, és a színházak is nyitva lesznek a járvány alatt. A koronavírus miatt így is komplikáltabb a helyzet, de én nagyon bizakodóan tekintek a jövőbe – mondta akkor a lapunknak.

Ez a bizakodás és életszeretet élete utolsó pillanatáig elkísérte. A Ripost elérte a színésznő egyik jóbarátját, aki már több mint húsz éve mellette állt jóban-rosszban.

– Több mint húsz éve ismertem Enikőt, az első vesetranszplantációja idején találkoztunk először. Rengeteget tett a Transzplantációs Alapítványért, önkéntesünk és kurátorunk is volt. Egy csodálatos, csupaszív nő volt, hihetetlen életszeretettel. Hétfőn beszéltem vele utoljára, akkor még nagyon bizakodó volt. Azt mondta, várja az újabb dialízist, bár a veséje leállt, tisztában volt vele, hogy egy kapott vese nem örök életű. Tervezte, hogy hol fogják dializálni. Szerdán újra hívtam, de akkor már nem ő vette fel a telefont, hanem az élettársa, József – kezdte elcsukló hangon lapunknak Börcsök bizalmasa, a Transzplantációs Alapítvány munkatársa, aki azt is elárulta, hogy teltek a színművésznő utolsó órái.

Enikő a kórházban töltötte élete utolsó napját, szerdán már egész nap aludt, de a kedvesének megengedték, hogy mellette legyen és fogja a kezét. Nagyon szerettük őt, a gyerektáborokban is mindig segített önkéntesként. Elképesztő lelkesedéssel vetette bele magát a közös munkába. Imádták a szülők, a gyerekek, kevés csodálatosabb embert ismertem. Azután is játszott, alkotott, hogy először ki kellett venni a veséjét és három évig dializálták. Óriási veszteség, hogy elment – mondta megrendülten a transzplantációs alapítvány munkatársa.

A Ripost azt is megtudta, úgy volt, hogy a Enikő osztálya a Színház-és Filmművészeti Egyetemen tegnap akarta felköszönteni Enikőt az 53. születésnapján. Azt tervezték, hogy az utcáról énekelnek neki, ő meg az ablakon át fogadja a gratulációkat. A sors azonban máshogy akarta.

A karanténból üzent utoljára

Börcsök Enikő hét hónappal ezelőtt, a világjárvány első hulláma alatt üzent egy videóban, amiben türelemre kért mindenkit. Miközben egy rövid sétát tett az otthonához közeli erdőben, elmondta, milyen terveket dédelgetett arra az időszakra, amikor újra felszabadul a világ. A színésznő akkor még nem sejtette, hogy számára mindez csak terv marad.

Bodrogi Gyula: Enikő halála egy újabb pótolhatatlan veszteség

A legendás színészóriás lapunktól tudta meg a fájdalmas hírt. A Vígszínházban játszottunk együtt és csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. ízig vérig színésznő volt és egy igazán szórakoztató, életigenlő jelenség. A halála újabb pótolhatatlan veszteség a színházi világnak. Isten nyugosztaljon Enikő!”- mondta könnyeivel küzdve Bodrogi.

A veseátültetésnek köszönhette a szerelmét

Börcsök Enikő második vesetranszplantációjakor ismerte meg Tóth József festőművészt. Menthetetlenül egymásba szerettek. József korábban a Borsnak mondta el, hogy rendszeresen járt be a kórházba a színésznőhöz, mindenben mellette állt, és meg sem fordult a fejében, hogy valaha is elveszítheti.