Így készítsen otthon kávékülönlegességeket – receptek

A világ egyik legnépszerűbb reggeli itala a kávé, igaz, kevesen állnak meg egyetlen csészénél. Pedig mint minden élvezeti cikket, ezt sem szabad túlzásba vinni. Na de mennyi számít túl soknak? Ez az a téma, amiről igencsak megoszlanak a vélemények. Hol az terjed el, hogy naponta két-három adagnál nem egészséges többet inni, máskor meg tudományos kutatás bizonyítja, 25 kávé sem ártalmas. Eb­ben tehát nehéz igazságot tenni. De ha rám hall­gatnak, nem is a mennyiségre, hanem in­kább a minőségre figyelnek oda.

Persze szó sincs arról, hogy a világ legbizarrabb, s egyben legdrágább feketéit szerezzék be, amilyen a Kopi Luwak és a Black Ivory Coffee. Előbbi ugyanis a cibetmacska, míg utóbbi az elefánt gyomrában „érlelődik”, hogy miután az állat hátsóján távozik, megtisztítsák, feldolgozzák és lefőzzék, csészénként több tízezer forintért.

Szerencsére a megfizethető kávék között is sok a finom, így már csak azt kell eldönteni, hogy mi is készüljön belőle. Reggel többnyire a gyors és erős eszpresszó a nyerő, míg ebéd után vagy desszert mellé már a cappuccinó, a caffé latte vagy a melange. Ha pedig a koffein ön­ma­gában nem elég ütős, akkor jöhet a whiskyvel megbolondított ír kávé. S hogy otthon is el tud­ják készíteni ezeket, most közreadjuk a legkereset­tebb különlegességek receptjeit. 

Legnépszerűbb elkészítési módok

Ristretto: az eszpresszónál erősebb, markánsabb, és mennyiségileg kevesebb (20-25 ml) kávé.

Eszpresszó: Olaszországból származik, egy adagnyi  (30-35 ml), sötét színű és erős aromájú kávé. A neve a gyors elkészítési módjára utal. A legtöbb kávékülönlegességnek ez az alapja.

Hosszú kávé (lungo): gyengébb az eszpresszónál, mert ahhoz képest dupla adag vízzel, kétszer annyi ideig főzik. A mennyisége így 50-60 ml.

Americano: valójában egy vagy két eszpresszót kell forró vízzel felönteni. Mint a neve is utal rá, Amerikában népszerű, és általában bögrében szolgálják fel, mert 250-350 ml a mennyi­sége.

Cafe Macchiato: szintén eszpresszó alapú kávé kevés tejjel. Az olasz elnevezés arra utal, hogy néhány csepp habosított tejet öntenek a tetejére, megjelölve azt. A jó kávé tej arány 4:1.

Caffé Latte: megint csak eszpresszó alapú ital, amit két adagnyi gőzölt tejjel öntenek fel. A kávé tetején pedig kb 1 centis tej­hab van.

Latte Macchiato: azaz magyarul foltos tej. Azaz négy adagnyi habosított tejet mindössze egy eszpresszóval „kennek össze”. Az igazán profiknál a két réteg persze elkü­lönül a hosszú üvegpohárban. A tetején ennek is tejhab csücsül.

Café au Lait: a francia tejeskávé hasonlít az olasz caffé lattéhoz, a spanyol café con leche-hez vagy a német milchkaffee-hoz. A különbség annyi, hogy kicsit több a tej a kávéhoz képest.

Cappuccino: eszpresszóból és tejből készül, a tetején vastag tejhabbal, illetve ezt még sokszor megszórják fahéjjal vagy kakaóval. A kávé és a habosított tej aránya 1:1.

Bécsi kávé: eszpresszóból (vagy duplából) és tejszínhabból készítik. A hagyományosba nem tesznek tejet és cukrot, mert ezeket helyettesíti a tejszínhab, amire csokoládéreszelék kerül.

Ír kávé: kávé ír whisyvel és barna cukorral, a tetején pedig sűrű tejszínnel. Eredetileg a tejszín nincs habbá verve. Előbb a whiskyben fel kell olvasztani a cukrot (ré­gen meg is gyújtották), majd ráönteni a kávét, végül a tejszínt, utóbbit úgy, hogy lehetőleg elkülönüljön.

Melange: a pohár aljára méz kerül, jöhet egy kis csokiöntet (de ez kihagyható), és a 250 ml felgőzölt tejhab, amely majdnem megtölti a poharat. Ezután egy adag kávét egy kanál fordított fején át kell belecsorgatni, hogy réteges legyen. A tetejére pedig újfent tejhab kerül.