Óriási bajban egy magyar család a Kanári-szigeteken – Andrea: Sokkal szigorúbbak itt az intézkedések, mint otthon

Garai Andrea a családjával 8 éve kerekedett fel, hogy szerencsét próbáljanak a Kanári-szigeteken, egészen pontosan Gran Canárián. A kétgyermekes édesanya második gyermeke már a Spanyolországhoz tartozó szigeten született, és a kezdeti nehézségek után stabil vállalkozást is sikerült kiépíteniük.

Andrea elhatározta: csak és kizárólag magyar pároknak szervez esküvőt a szemet gyönyörködtető szigeten, és már három éve, hogy rengetegen keresik meg őt Magyarországról.

– A kezdet nehéz volt, de a koronavírus előtt már havi három esküvőt sikerült lebonyolítanom. Mindent én szervezek meg, a szállástól, a repülőfoglalástól, a menyasszonyi ruhától, a sminken és a virágokon át, ami csak kell egy álomba illő, tengerparti esküvőhöz – mesélte a Borsonline-nak. – Ez persze sok melóval jár, de élvezem, és a szerelmes párok is nagyon elégdettek. A koronavírus-járvány azonban mindent megváltoztatott – teszi hozzá letörten.

Kezdetben, mikor még csak az Olaszországból érkező híreket hallották, nem is vették komolyan a járványt, főleg a helyiek, akik 80 százalékban a turistákból élnek. Aztán a hatóságok egyik napról a másikra kiürítették a szigetet.

– Március elején a szigetcsoporton belül is berobbant a vírus, és a hatóságok gyakorlatilag pár nappal később mindent leállítottak, és mindenkit karanténba küldtek. 2235-en kapták el a koronavírust a szigetcsoporton belül, az aktív fertőzöttek száma pedig 833. Ez a helyzet számunkra egy valóságos katasztrófa. Sokkal szigorúbbak itt az intézkedések, mint Magyarországon, teljes kijárási tilalom van. Napi egyszer mehetünk a legközelebbi boltba, kutyát is csak a házunktól 50 méteres körzetben, és csak 10 perc erejéig lehet sétáltatni.

Autóba se lehet ülni, és céltalanul autókázni, arra is figyelnek – mondta. Az állam némileg segíti őket, de a magyar család aggódik, mert még messze a koronavírus okozta kijárási tilalom vége.

– Támogatják az albérletköltségünket, és az adózást is, de már nem sokáig. Június végéig azonban egyetlen egy repülő sem landolhat a szigeten, mi pedig, sőt, a szigeten szinte mindenki, napról napra élünk, bevételünk nincsen. Tartunk tőle, hogyha sokáig marad ez a helyzet, azaz se turizmus, se vendéglátás, akkor nagy bajba kerülünk. Azért bizakodunk, és próbálunk optimisták maradni, de nem könnyű a helyzet.