Áttörést hozott a koronavírus elleni küzdelemben a betegségből kigyógyult donorok vérplazmája

Az első vérplazma-terápiát a Dél-pesti Centrumkórház és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együtt végezte el. Három adagban kapta meg a súlyos állapotban lévő beteg a szérumot.

Biztató a kezelt súlyos beteg állapota

Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy a koronavírus-fertőzött beteg állapota a terápia után kiegyensúlyozott és reményt keltő, de jelentősebb időt igényel állapotának további vizsgálata. Hozzátette, hogy több beteg terápiás kezelését is tervezik, ehhez pedig olyan embereket keresnek donornak, akik már felépültek a betegségből. Az egészséges donorok plazmájukkal megmenthetik embertársaik életét.

Tizenöt embertől vettek le vérplazmát

A Népegészségügyi Központ és a Dél-pesti Centrumkórház terápiájával párhuzamosan több kísérlet is zajlik Magyarországon. Prof. dr. Lacza Zsombor, az Or­thoSera Kft. ügyvezetője, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese és a kutatócsoport többi tagja hetek óta azon dolgozik, hogy emberéleteket mentsen meg, és közben gyógyszert hozzon létre, mely célzottan hat a koronavírus-betegségben szenvedőkre.

– Ahhoz, hogy minél több ember életét megmentsük és gyógyszert fejlesszünk ki, elsősorban olyan emberek jelentkezésére van szükség, akik már átestek a betegségen – magyarázza a professzor a Borsnak. 

– Eddig 118 önkéntes jelentkezett nálunk donornak, közülük 15 esetben már meg is történt a vérplazma levétele. Most a levett plazmák vizsgálata zajlik, hiszen a kutatás célja, hogy kiderítse, melyik plazma lesz alkalmas. A vírus jellegzetességéből adódóan ugyanis nem mindegyik plazma megfelelő. Ebből a 15-ből nagy valószínűséggel öt lesz alkalmas, ez pedig 5 beteg részére elegendő – mutatott rá dr. Lacza Zsombor.

Az egész világ azt kutatja: aki már átesett a betegségen, mennyire védett a vírus ellen, tehát mennyi antitest van a szervezetében.

– Feltételezésünk szerint aki enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen esett át a betegségen, annak a vérplazmája jóval kevesebb antitestet tartalmaz, mint azé, aki súlyos vagy középsúlyos tüneteket produkált. Akinek a vérplazmájában sok ellenanyag van, az védetté vált, akiében kevés, az újra megfertőződhet – magyarázta a professzor.

Versenyt futnak az idővel a kutatók

Az a vérplazma, amit most a betegek megkapnak, nem célzott készítmény.

– Mivel sürget az idő, a vér­plazmát teljes egészében kapják meg a betegek. Ez azt jelenti, hogy nem csak az az egy antitest van benne, ami legyőzi a vírust, hanem több más is, ami más betegségek ellen képes védekezni. A vizsgálatok és mérések célja az, hogy a kutatócsoport megtalálja azt az egy jó antitestet, ami megöli a vírust, amit aztán egy bonyolult folyamat során nagy tételben is elő lehet majd állítani.

Ha ez megvan, elkezdődhet a gyógyszerfejlesztés, ami már célzottabban működik majd. A betegek mentése és a gyógyszerfejlesztés azért zajlik párhuzamosan, mert a betegek most haldokolnak, és ilyenkor nem szabad késle­kedni.

Dr. Lacza Zsombor elárulta, hogy sok esetben az ellenanyag nemcsak kezelésre, hanem megelőzésre is alkalmas, de ennél a vírusnál ez egyelőre nem derült ki, mindenesetre az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot.

– A szer hatásos, ez bizonyos. A kérdés csak az, hogy mennyire. A célzott gyógyszerig tartó folyamat sok kutató összehangolt munkáját igényli, és mindenki csak egy lépcsőt tud benne elvégezni – világított rá a szakember.

A professzor szerint a legfontosabb az együttműködés, és szerinte ez Magyarországon példa nélküli. Reményei szerint nyár végére sikerülhet a célzott terápiát kifejleszteni.