A vadonban már kihalt papagájfajt telepítenek vissza Brazíliába

A vadvilág világnapja alkalmából 52 Spix ara - 49 egy berlini központból, három a belgiumi Pairi Daiza vadállatparkból - indult útnak kedden állatorvosok, gondozók, biológusok és a brazil kormány tagjainak kíséretében az északkelet-brazíliai Pernambuco állambeli Petrolinába, hogy megkezdjék felkészülésüket a vadonba való visszatérésre.

A Spix ara (Cyanopsitta spixii), amely nevét Johann Baptist von Spix német természettudósról kapta, Brazília északkeleti részéről származik, ám immár két évtizede kihaltnak tekintik a vadonban. A közepes termetű papagáj tollazata a kék különböző árnyalataiban pompázik.

A Spix arákat a természetes élőhelyeik elpusztítása és a vadállat-kereskedelmet kiszolgáló illegális befogások juttatták a kihalás szélére. A madarak szaporítása lehetetlennek tűnt a fogságban élő példányok elenyésző száma és a génállomány korlátozottsága miatt.

A fenyegetett papagájpopulációk védelmével foglalkozó Association for the Conservation of Threatened Parrots (ACTP) nevű szervezet a brazil kormány alá tartozó Biodiverzitás-megőrzési Intézettel (ICMBio) együttműködve, valamint a belgiumi Pairi Daiza Alapítvány támogatásával 2016-ban elindította a Spix Release Project elnevezésű kezdeményezést.

A fogságban történő szaporítási módszerek fejlődésének és a mesterséges megtermékenyítési programoknak köszönhetően a 2000-ben még csak 53 papagájt számláló populációt mostanra 180 egészséges egyed alkotja és közülük kerülnek vissza az első példányok a vadonba.

Az ACTP berlini központjából és a Pairi Daiza vadállatparkból érkezett papagájok Petrolinából egy visszaszoktató központba kerülnek az északkelet-brazíliai Bahia állam egy természetvédelmi területén, és az első példányokat 2021-ben engedik szabadon.

A Spix arák szorult helyzete ihlette a Rio című 2011-es animációs filmet, amelyben egy példányt az amerikai Minnesota államból visznek el Brazíliába, hogy utódokat nemzzen egy fogságban élő példánnyal.