Melinda kezei közt életre kelnek a fonalak

Manapság egyre divatosabb minden, ami kézzel készült, főleg, ha még egyedi is. Nem kellett a világ végére mennünk azért, hogy találjunk valakit, aki hagyományos technikával, de mégis valami formabontót alkot. Szigetszentmiklósra utaztunk Molnár Melindához, akinek a kezei közt életre kelnek a fonalak és a zsinórok, ugyanis bármit képes horgolni belőlük, amihez éppen kedve támad.

Hagyatékból hobbi

Melinda tízéves korában ismerkedett meg a kézimunkával, amikor megkérte a nagymamáját, hogy tanítsa meg az alapokra.

– Nagymamámnak rengeteg újságja volt a témában. Folyton a polcokon és a vitrinekben kutattam, mert érdekelt nagymama tudománya. Mivel nagyon tetszett, tízéves koromban megtanította az alapokat – emlékezik vissza Melinda. A kislánynak annyira tetszett ez az egész, hogy az alapozás után magától folytatta a tanulást a nagyi magazinjaiból.

– Annyira odáig voltam egy-egy szép munkadarabért, hogy addig nem nyugodtam, míg el nem készítettem. A kézügyességem mindig is jó volt, így kötni is könnyen megtanultam. Persze kamaszkoromban már nem ezzel foglalkoztam, így ez a tudás évtizedekig szunnyadt bennem – folytatja Melinda, aki akkor kezdett újra a kézimunkával foglalkozni, amikor a fiával várandós lett 19 évvel ezelőtt. 

– Akkor vettem kézimunka- magazint és komolyan elkezdtem kötni. Mindenfélét megcsináltam neki, ami megtetszett. A kötés egyébként nehezebb, jobban ki kell bontakoztatni az elmét. A horgolást komolyabban akkor kezdtem el, amikor a fiam négyéves lett. Előbb csak terítőt horgoltam, később gyerekruhákat és figurákat. Szerintem az alapok elsajátítása az első, utána már lehet vele haladni. Magamnak is készítettem ruhákat: volt olyan felsőm, amit egy hónapig horgoltam, de tíz éven át buliztam benne. Ezeket már kiselejteztem, meg néhányat „lenyúltak” a barátnőim – meséli nevetve Melinda.

Kiszakít a rutinból

Melinda szerint tény, hogy nagyon sok munkát kell belefektetni, de utána egy szuper hobbira tehet szert az ember.

– Ez a tevékenység kikapcsol és eltereli a gondolatokat. Izgalmas és várakozásokkal teli hobbi. A táskák sokak nagy kedvencei, egyediek és egyre felkapottabbak. Arra tökéletesek, hogy felhívják az emberek figyelmét a horgolásra, de nehéz technikával készül, így kezdésnek nem ezt ajánlom. A legtöbben persze egyből eredményt akarnak, így gyakran a legnehezebb feladatba vágnak bele először – mutat rá Melinda.

Az internet világában szinte elkerülhetetlen, hogy a hasonló érdeklődésű emberek ne inspirálódjanak egymás munkáiból.

– Tele van az internet jó ötletekkel. Egy orosz designer mintája ihlette az egyik szőnyegemet. Később megtetszett a kör alakú táska, így tanfolyamon sajátítottam el a fortélyait, ugyanis erre nem találtam technikát az interneten. Ehhez egy újszerű, vastag fonalat használunk, ami nagyon mutatós. A fonalat én Lengyelországból rendelem, de már egyre több helyen lehet kapni itthon is – magyarázza a designer.

A kevesebb néha több

Melinda ma már a saját tervei alapján egyedi táskákat is készít.

– Csak a körtáskát tanultam, az összes többi saját fejlesztésű, saját kutatómunka eredménye. A hátizsák kivitelezése is saját ötlet alapján készült el. A horgolt táska füle bőrből készül, amit szintén én készítek el. A fül és a belső zseb kivehető, így egyik táskából áttehető a másikba. Most tervezek egy új extravagáns, bohém formavilágú táskát – meséli büszkén Melinda.

Miközben kereste saját útját, rájött, hogy akkor érzi magát a legjobban, ha átadhatja a tu­dását.

– Jelenleg a vállalkozásomban nem a késztermékek eladására összpontosítok, hanem a tanításra. Sokkal fontosabbnak látom azt, hogy megmutassam másoknak. Szeretném, ha a fiatalok rájönnének arra, hogy ez az általuk elavult technikának hitt eljárás igenis időtálló – folytatja Melinda.

Tervei között szerepel az is, hogy iskolákban szeretné népszerűsíteni a horgolás művészetét, mert úgy érzi, több generáció életéből méltatlanul kimaradt a kézimunka.

Textil lesz a szemekből

Régen a nők nem jutottak egykönnyen fehérneműhöz, vagy bikinihez, így azt is saját maguknak készítették el.

– Annak idején vékony fonálból készítettek mindent, de ma már létezik a vastagabb, ami azért is jó, mert könnyebb vele dolgozni. Sokkal hamarabb nyújt sikerélményt, ráadásul mindenféle divatos tárolót is készíthetünk a ruhákon és szőnyegeken kívül – magyarázza Melinda.

Az anyuka és vállalkozó biztatására magam is kipróbáltam a horgolást, de nem mondanám, hogy könnyen elsajátítható tudomány. Melinda kedvesen biztatott, szerinte nem vagyok reménytelen eset.

– Egy horgolótűvel dolgozunk. Az első, amit meg kell tudnod csinálni, a hurokképzés. A hurokra jönnek a szemek. Ezekre építkezünk, amiből aztán textília készül – mutat lépésről lépésre mindent az oktatóm. A kezdőláncsort nagy nehezen elkészítettem: nem könnyű megérezni mikor hová, és merre mozognak a kezemben futó szálak. Melinda szerint egyszerű matematika az egész. Lehet nem véletlen, hogy a tollat forgatom és nem a horgolótűt?